Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Kétvízközi homokszemek - Simon András: „Hát nem mese körte ez?” A Kieffer körte Halas gyümölcskultúrájában
SIMON András „Hát nem mese körte ez?” A Kieffer körte Halas gyümölcskultúrájában A magyar Alföld homoki szőlő- és gyümölcskultúrája a középkor századai óta írásos forrásokkal dokumentálható. A terület török hódoltságot követő újranépesedése után Halas városa fontos szőlő- és gyümölcstermesztő központtá vált. Kiskunhalas mezőváros 18-19. századi szőlő- és gyümölcskultúrájának képét — fóképp levéltári forrásokra támaszkodva — Bellon Tibor rajzolta meg.1 E tanulmány írója a témát a 19. század közepétől a 20. század derekáig terjedő egy évszázad viszonylatában vizsgálja.1 2 A gazdag és sokrétű anyagnak itt csupán egy szeletét bontjuk ki: a Kieffer körte „legendáját”, ami a 20. század első felében jelentős föllendülést eredményezett Halas és környéke gyümölcsgazdálkodásában. Kiskunhalas gyümölcsészetének kiemelkedő alakja volt Szathmáry Sándor gimnáziumi fizikatanár, majd igazgató. Halasi kisbirtokos családból származott, s apjával együtt a hosszas takarékoskodás révén megszerzett kis homokon szőlőt, gyümölcsfát ültettek; oltottak, szemeztek, vagyis az okszerű gazdálkodás elvei szerint igyekeztek jövedelemre szert tenni, amiből aztán lépésről lépésre folytatták a homokon való honfoglalást.3 Szathmáry elsőrangú faj szőlőkkel kísérletezett, s az 1890-es évek elején már „Egressy Duránczija” nevű kitűnő őszibarackját ismerték. Az igazi hírnevet a XX. század első felében az ún. Kieffer körte hozta meg Halas számára, aminek elterjesztése, nagyarányú, kereskedelmi igényű termesztése szintén az ő nevéhez fűződik. A gyümölcstermesztésben Szathmáry Sándornak tevékeny társa volt felesége, Petheő Júliánna, aki férje 1912-ben bekövetkezett váratlan halála után még három évtizeden át folytatta a gyümölcsös gondozását és gyarapítását. Neves mezőgazdászunk, Mohácsy Mátyás (1881-1970) ad leírást a Kertészeti Lapok 1928-as számában a Kieffer körtéről. Mohácsy a magyar kormány hivatalos kiküldöttjeként több évet töltött az Amerikai Egyesült Államokban, a Kieffer körte szülőhazájában. Az általa közöltek szerint a Philadelphia melletti Boxbongban, Kieffer Péter faiskolájában véletlen folytán magról kelt a csemete, aminek első termését 1863-ban mutatta be a faiskola tulajdonosa. A gyümölcsészeti vizsgálatok szerint e körtefajta a kínai vagy homoki körte és a nyári Vilmos körte keresztezéséből jött létre.4 Hogy Szathmáry Sándor miként jutott a Kieffer-csemetékhez, arról a későbbi leírások és visszaemlékezések eltérően vélekednek. Nagy Szeder István szerint az amerikai-kanadai eredetű gyümölcsfa oltványából Szathmáry 1903-ban, a düsseldorfi kiállításon vásárolt három darabot. E fák szaporításával alapozta meg gyümöl1 BELLON Tibor 2001. 103-109. 2 A teljes anyag a Kiskunhalas története című monografikus vállalkozás 3. kötetében, várhatóan 2004- ben fog megjelenni. Részeredmények közlését lásd: SIMON András 2003. 3 LAKATOS Vince 1942.3. 4 Kertészeti Lapok 42. évf. 3. szám (1928) 417
