Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Communitas és társadalom - Lukács László: Sokféle bírák. A faluközösség önigazgatásának „népi” tisztségviselői
előbb intsék meg, és ha ennek nincs foganatja, akkor „vonják le közönségesen az kéményét,”19 Két rendelkezés is ránk maradt a boldogasszonyfalvi (Udvarhely m.) korombírákról 1789-ből: ,yl ’ Tűz oltásra való Eszközök nintsen semmi, és az eddig ususb(an) vált Korom Bírák is meg szüntenek lenni, melyre nézve meg hagyatott hogy Korom Birákot tegyenek a ’ kik vísitályák minden Héten a Kiír tököt." ,JKorom Bírót tartanak a ki minden héten a kürtököt Házról házra visitálván a kinek kormoson találja azokot meg bünteti."20 Kelet-Stájerországban a fiirstenfeldi járás Burgau községében még az 1960-as években is a bíró, a községi építésügyi előadó, a tűzoltóparancsnok és a kéményseprőmester közösen járták végig a házakat, vizsgálták a tűzhelyeket, kéményeket. A füstölőből egy darab füstölt húst kaptak, vagy a vizsgálat végén a háziak uzsonnára hívták őket, s a maradékot magukkal vihették. Az így gyűjtött élelmiszert a következő tüzoltógyűlésen fogyasztották el. A fiirstenfeldi járás falvaiban a bíró a kovácsmester kíséretében vizsgálta meg a tűzhelyeket és a kályhákat. Utóbbi egy hatalmas kalapácsot vitt magával. Ha a tüzelőberendezésen tűzveszélyes sérülést észleltek, akkor a bíró utasítására a kovács nagykalapáccsal beverte a tűzhely oldalát. így a tüzelőberendezés javíttatását a házbeliek nem halogathatták tovább.21 A korombíróról a Magyar Néprajzi Lexikonban is olvashatunk. Eszerint feladatköréhez a tüzelőberendezések felügyelete mellett a kötelező víztartás ellenőrzése, a templomtoronyban a tűzügyelet megszervezése és a tűzoltás irányítása is hozzátartozott.22 A nemesi közbirtokosságot megillették a regálejogok: a kocsmáltatás, a malom, a mészárszéktartás, vásártartás, amelyek szintén rendszeres felügyeletet kívántak. Ezt az ellenőrző munkát a borbíró, a pálinkabíró, a malombíró, a székbíró és a vásárbíró végezte. A korombíró tűzrendészed tevékenysége kiadásokkal járt, ezek a gazdálkodás területére eső tevékenységek hasznot hoztak az önkormányzati pénztárba. Borbíró, pálinkabíró A mezővárosi, községi igazgatás korombíróhoz hasonló rangú tisztségviselője, a borbíró a helyben termett vagy vidéken vásárolt bor kimérését ellenőrizte. Borbí- rói-számadással, jegyzőkönyvvel számolt el a községek jelentős jövedelmi forrását képező borról. Az említett köveskáli borbírói-számadásban ilyen bejegyzéseket találunk: ,Jsmét következik a Tsekő Márton bora, volt 21 akó, vettük 3 forinton, költ 4 krajtzáron. És érül való számvételünk így következik: 16-dik martii, hogy főbíró ur Fölsö-örsrül visza jöt akori költséget vettünk be 22 itzét; 17-dik martii, hogy Tihanba mentek és visza jöttek akori volt 8 itze; söprő volt benne 24 itze." „23-dik januarii, hogy az árvák dolgában szolgabíró úr it volt költ el 18 itze az tsaprul; 24 januarii, hogy az mészárossal számot vetettek és az kortsmárost fogadták és az erdő inspektorok számot adtak költ el 13 itze; és ugyan ekor szolgabíró ur it létekor az 19 BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 110. 20 SZABÓ T. Attila 1995. VII. 259. 21 WALTER, Sepp 1971. 35., 1969. 267-279. 22 TÁRKÁNY Szűcs Ernő 1980. IV. 274. 400
