Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Communitas és társadalom - Kocsis Aranka: A füssi egyházi nemesi szék önkormányzata a szék fennállásának utolsó fél évszázadában
azokra nincs szüksége, mivel maga is tart ilyeneket. A közgyűlés azonban arra hivatkozva, hogy „nem lehet a közjövedelmet a köz Szükségtől el-fognf ’, kitart a tenyészállatok mellett, főleg azután, hogy kiderül, az apátság egyik kúriáján levő zsellérek a kúrialistákéval együtt legeltetik állataikat, amelyek száma ráadásul jóval meghaladja a kúrialistákét (1817. 08. 08: 42). A legeltetés, marhatartás a legfontosabb és a leggyakoribb témák egyike a közgyűléseken, mivel mind a zselléreknek, mjnd a nemes birtokosoknak, s így a széknek is ebből származott a legnagyobb jövedelme. A legelők területe az árvizek miatt azonban évente változott. Ha nem vitte el a víz, idegen marhákat is fogadott a szék a közlegelőire, fűbérért. A 19. századi közgyűlési jegyzőkönyvekből kirajzolódó kép alapján elmondhatjuk, hogy a füssi szék fennállásának utolsó fél évszázadban viszonylag zökkenőmentesen és mindvégig önálló autonóm szervként működött, az igazgatása alá tartozó település közigazgatási és törvénykezési feladatait a vármegyétől függetlenül intézte. Tisztségviselőit — a főispán személyén kívül — maga választotta. Bár a pannonhalmi apátság állandó jelenléte az önkormányzat munkájában nem tagadható, ez azonban több tekintetben inkább egyféle gondoskodás jellegét öltötte, szakértelmet vitt az önkormányzat munkájába, és hozzájárult a szükséges anyagi alapok megteremtéséhez. Ami mögött ugyan elsősorban nyilván nem a földesúr népeiért való aggodalmát, hanem sokkal inkább birtokai féltését és ajó gazdálkodásra való törekvést kell sejtenünk. Mégis ennek a hozzáállásnak is köszönhető, hogy az önkormányzat az utolsó időszakban sem szegényedett el, és a feudális kor legvégéig működőképes maradt. IRODALOM CSIZMADIA Andor - KOVÁCS Kálmán - ASZTALOS László 1975 Magyar állam- és jogtörténet. Budapest ETHEY Gyula 1941-1942 A Verebélyi Érseki Nemesi Szék. (Separatum ex Családtörténeti Szemle) KOCSIS Aranka 1997 A vaj kai szék nemesei. Hagyatéki leltárak a 17-19. századból. Pozsony LENGYEL Alfréd 1971 Az egyházi nemesi község önkormányzata és igazgatása a feudalizmus alkonyán. In: BONIS György - DEGRE Alajos (szerk.): Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. 145-174. Budapest 393
