Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Communitas és társadalom - Kocsis Aranka: A füssi egyházi nemesi szék önkormányzata a szék fennállásának utolsó fél évszázadában
forrásait és kezelésük mikéntjét, a számadások vezetésének és ellenőrzésének módját. Rendelkeznek afüssi határ felméréséről és egy térkép készítéséről (hogy az egyes kúriális birtokokat elválasszák egymástól), továbbá a közös erdők rendbe hozása felől, arról hogy a fában szegény határba, az utak és tavak mellé fákat ültessenek. A birtokokhoz arányosítva megszabják a közlegelőkön a kúrialisták ló- és marhatartását. Hogy a zsellérek állataikkal a mezőt túlságosan meg ne terheljék, egy tehén és borja mellett két ló és csikaik tartását engedik meg nekik azzal, hogy a hivatalos fuvarok kiállításában és a közmunkákban ők is részt vesznek. Ugyanitt intézkednek az árvák dolgai felől, továbbá arról, hogy Szent Mihálytól Szent György napig, de ha lehet, egész évben legyen rendes éjjeliőr, és megszabják az éjjeli csendháborítók és dorbézolók büntetését. Igazságszolgáltatási ügyekben ugyancsak a szék korábbi (1736. évi) határozatait is tekintetbe véve megerősítik a bevett eljárási módokat és megszabják a bírságokat. Eszerint polgári ügyekben első fokon a főbíró ítélkezik. Tőle a szék törvényszékéhez, majd tovább a főapát oktavális székéhez lehet fellebbezni. A főbenjáró vétkek elsőfokú bírósága a szék törvényszéke, fellebbviteli fórumuk a vármegyén keresztül a királyi tábla. Külön hangsúlyozza a rendszabás az asszonyok egymás közti „eseteit”, amelyeket lehetőleg megkövetés által kell rendezni, és az eljárást a szék bíróságán megszüntetni. Megszabják végül a szolgák, szolgálók és cselédek rágalmazási és garázdasági ügyeinek elbírálását, amelyek büntetése minden esetben testi büntetés. Mindezek kiegészítéseképpen említjük meg, hogy jegyzőkönyveinkben néhányszor találkoztunk azzal a káromkodásért, lopásért, tüzokozásért kiszabott büntetési móddal, amikor a nemtelent pár napos, hetes vagy akár egy éves áristom- mal sújtották, és azt a „régi végzés és szokás szerént aSz. Mártom Tömlöczbe" kellett letölteni (1818. 07. 23: 48). Az áristomot alkalmanként heti egy-két napi böjttel súlyosbították. Végül szólnunk kell az önkormányzat hatásköréről, a közgyűlés elé tartozó ügyek köréről és a gyűlések menetéről. A köz- és kisgyülések elején felolvasták az előző gyűlés végzéseit vagy jegyzőkönyvét, és jóváhagyták. Az apátságtól és a megyei szervektől érkezett leveleket, rendeleteket ugyancsak itt olvasták fel vagy hirdették ki, és szükség esetén rendelkeztek az ügyben. Itt tárgyalták meg a legfelsőbb országos szervek — például a királyi kancellária — felé irányuló ügyek (pl. birtokperek) intézésének módját, a megyén vagy az apátságon keresztül ide továbbított, illetve innen érkezett leveleik tartalmát, mivel mint egyházi nemesi szék, országos szervekkel nem állhatták közvetlen kapcsolatban, hanem csak a megyén vagy a föapáton mint földesurukon keresztül levelezhettek velük. A közgyűléseken határoztak az adók, hozzájárulások megítélésről.43 Közmunkákat rendeltek el hidak, utak, töltések építéséhez, és megszabták a munkák alól magukat kivonók büntetését (a nemest 3 ft pénzbírsággal, a nemtelent 3 napi napszámmal vagy 12 pálca testi fenyítéssel büntették, amit a hadnagy hajtott végre). 43 Például 1812-ben 50 váltóforint kifizetését ítélték meg a kasszából az osztrák császári erők megsegítésére Napóleon seregében az Oroszország elleni háborúban (1812. 09. 13: 38). 391
