Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Communitas és társadalom - Kardalus János: Bögöz falu, mint jogi közösség

Minden falutörvény alapja a szokásjog volt, amely az általános előírások (szokások) mellett a helység sajátosságait is magukon viselte. A szokásjog uralmát tükröző és az azt kodifikáló Hármaskönyv,13 a székely falujegyzőkönyvekben oly gyakran citált Decretum kimondja: „valamint a jobbágyok állapota, úgy a törvényes szokás is sokféle, amelyet a helyek régi gyakorlatához képest kell tartani.”

A székelység sajátos jogi normáit gazdagították és tökéletesítették az egész nemzetségre vonatkozó olyan törvények és kiegészítések, mint az 1279-es, telegdi székelyek törvénye és statútuma; az 1408. és 1427. évi marosszéki szokások törvénye', az 1451-ben alkotott minden székelyek dicséretes törvénye', az 1466-ban Zabolán készült összefoglalás a székelyek régi törvényeiről és jogairól; az 1505-ben Udvarhelyen és 1506-ban Agyagfalván tartott közgyűlés követendő végzései\14

Az 1332-ben már nyilvántartott Bögöz falutörvénye, vagy annak töredéke, változata nem került elő. Az viszont biztos, hogy a többi Udvarhely széki falvakkal együtt hasonlóan szerveződött, fejlődött és a falu törvénye is hasonló vagy ugyanazon előírásokat tartalmazta.

Tájékozódásképpen nézzük meg, hogy egyes Udvarhely vidéki falvak (Homo- ródszentmárton, Homoródszentpál, Székelyszentmihály, Kissolymos) fennmaradt falutörvényei milyen előírásokat tartalmaznak. A sajátosságok mellett a következő általánosságokat, a hagyományokon, a szokásrenden alapuló szabályokat, rendeleteket írták elő:- Meghatározták, hogy hol és mikor, kinek a részvételével írhattak falutörvényt;- Pontosították a falutörvény és a rendtartás célját, eszközeit a szabadság és az önrendelkezési jogokat;- Előírták a faluközösség tagjainak és vezetőinek jogait és kötelességeit (falutagság, falusbíró, hűtős, polgár, nótárius, tizedes stb.);- Pontosították az igazságszolgáltatás módozatait, a békéltetést, a faluszéke törvénykezési rendjének részleteit (a communitas perrendtartása), az ítéletek kimondását és végrehajtását;- Tartalmazta az egészség, a rend és a biztonság, a nyugalom biztosítását, a strázsálás megszervezését, valamint a tűzoltás rendjét;- Pontosították a tisztesség fenntartását a faluközösségekben, a jó erkölcs őrzőinek feladatait és viszonyát a falutagokkal;- Előírták a faluközösség és a megyeszéke közötti viszonyt, a lopásra, káromkodásra, becstelenségre, paráználkodásra, ünneprontásra vonatkozó büntetéseket és azok végrehajtását;- Gazdasági vonatkozásban a communitásnak előírták a közterhek viselésére, az adófizetésre, a közös képviselésre, a falusbíró számadására vonatkozó rendeleteket, kivitelezési módozatokat;

A falutörvényekből nem hiányozhattak a közös földhasználatra (egy vagy több falu) vonatkozó pontosítások. A közjavakban való részesedés, a köz- 1

1 „...a székely jog és a magyar jog közötti különbség és eltérés, a székelyek külön törvényekkel és szokásokkal élnek.” (Werbőczi István: Tripartitum. III. rész, 30. cím, 6 §.)

'“IMREH István 1983. 8-9.

346