Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Népi vallásosság – Térben és időben - Csala Rita: A gyulafehérvári főegyházmegye templomainak titulusa. (Szent Péter és Pál apostolok)
ünnep, június 29-én tartják, azon a napon, amelyen a régi hagyomány szerint a két apostol vértanúhalált halt.* 3 A történelmi Magyarországon tiszteletükre már Szent László (1077-1095) I. törvényének irA szent ünnepek megéléséről” szóló 38. cikke kötelező ünnepet rendelt.4 Az apostolfejedelmek címét viselő, ma is működő katolikus templomok 1. ALVINC (Vin(u de Jós - Fehér megye) Első temploma a 11-12. századból származik, amely a reformációkor a reformátusok kezébe került. A reformáció után a katolikus élet csak 1725-ben indult újra, bolgár ferencesek és hívek idemenekültével, soraikat a Bethlen Gábor által idetelepített habánok gyarapították. Kolostortemplomuk 1729-ben épült Szent Péter és Pál tiszteletére.5 2. BRASSÓ (Bra§ov - Brassó megye) Első temploma a Fekete-templom helyén álló Szent Katalin templom lehetett, amely a tatárjáráskor pusztult el. Rendeltetését a Fekete-templom vette át, amelyet a reformáció századaitól a lutheránusok birtokolnak.6 A belvárosi plébániatemplomot az 1780-as években építtették egy korábbi, 14. századi domonkos templom helyére, amelyet a 18. században a ferences és a jezsuita rend tagjai is gondoztak. Ezt szentelték Szent Péter és Pál tiszteletére.7 Szent Pál Ciliciában, Tarsus városában született Kr. e. 10. táján, Benjámin törzséhez tartozott, eredeti zsidó neve Saul volt. Születésétől római állampolgár volt, de görög nevelést kapott, ami nyelvében és stílusában mutatkozott meg. Gamaliel rabbi iskolájában igen komoly vallási nevelésben részesült, farizeus lett. Szenvedélyes, tüzes lélek volt. Vallási eszményeihez mindig őszintén ragaszkodott, akár eretnekeket üldözött, akár az evangéliumot hirdette. Saul tanú volt 36-ban István diakónus megkövezésé- ben, majd elkeseredett üldözőjévé vált a keresztényeknek. A damaszkuszi úton Krisztus megjelent neki és kijelölte Saul különleges szerepét a pogányok megtérítésében. Megtérése után egy ideig Arábiában tartózkodott, majd Damaszkuszba ment, és akkor már prédikált. 39 táján Jeruzsálembe ment, utána első apostoli útján körbe járt tanítva. Ezen az úton vette fel a görög-római Pál nevet. 49-ben ismét Jeruzsálemben találjuk Pált, részt vett a Jeruzsálemi-zsinaton, ahol az ő ösztönzésére elhatározták, hogy a pogányságból megtért keresztényeket nem kötelezik a Mózesi törvények. Még két apostoli útja volt, melyeken sok levelet írt a különböző egyházközségeknek. 58-ban Jeruzsálemben letartóztatták, Rómába került, mivel a császárhoz fellebbezett. 63-ban felmentették, kiszabadult. A hagyomány szerint valószínűleg végül Görögországban fogták el. Ez a fogság 67 táján vértanúsággal végződött: Rómában lefejezték az osztiai úton. Testvéreink, a szentek 1982. 51-58.; CSANÁD Béla 1984. 206-212.; SCHÜTZ Antal 1995. Szent Pál, a népek apostola sírja fölé Nagy Konstantin 324 körül kis bazilikát emelt. BANGHA Béla 1932. III. 476. Sírjáról bővebben lásd KIRSCHBAUM, Engelbert 1987. 3 BANGHABéla 1933.IV.2. 4CIH 1899. 63. 5 Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltár (a továbbiakban: GYÉFKL) Visitatio canonica: Alvinc, 1825; Sematizmus 1882. 16.; GYÉFKL, Alvinci Plébánia Levéltára, Domus História; LÉSTYÁN Ferenc 1996. II. 86-88.; Sematizmus 2000. 56.; MEZŐ András 2003. 382. 6 LÉSTYÁN Ferenc 1996.1. 35-37. 7 GYÉFKL, Visitatio canonica: Brassó, 1830; Sematizmus 1882. 34.; LÉSTYÁN Ferenc 1996. I. 37. MEZŐ András 2003. 383. 314
