Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Népi vallásosság – Térben és időben - Liszka József: Mariahilf-tisztelet a Kárpát-medence nyugati felében

ges módját is.12 A valamivel későbbi, ám Bálint Sándor korábbi kéziratán alapuló13, Barna Gábor által kiegészített, sajtó alá rendezett magyar búcsújárás-monográfiában is találunk rövid utalásokat a Segítő Szüzanya magyarországi kultuszára.14 A későbbiekben, egy-egy térség búcsújáró-helyeinek a bemutatása során térnek ki szerzőink a Mariahilf-tisztelet helyi megnyilatkozásaira.15 P. Majsai Mór Szűz Mária magyar- országi tiszteletét dolgozta föl Szent Istvántól a 20. század hetvenes éveiig, ám vaskos munkájában mindössze egy rövid bekezdést szentel a Segítő Szűz Mária (Mariahilf) tiszteletének.'6 Itt említem meg, hogy a magyar „népi” gyakorlatban és (szak)irodalomban a ‘Segítő Szüzanya’ kifejezés (és rokon értelmű társai) gyakran nem (pontosabban: nem csak) a közismert passaui Mariahilf kegykép-típusra vonatkoznak, hanem általában Máriára, mint közbenjáróra, segítő Anyára. Ezt bizonyítja többek között egy ponyvanyomtatvány, amely a Pozsonyhoz közeli Dénesd, egyébként a mariazelli kegykép-típushoz tartozó szobrát „segítő Istenanyaként” aposztrofálja17, valamint — hogy egészen mai példát is mondjak — András Imre bevezető gondolatai („a Segítő Mária népe vagyunk”) a Szegeden 1994-ben, a magyarországi és közép-európai Mária-tiszteletről megrendezett konferencia előadásait tartalmazó kötetben.18 Mindez fölveti annak is a kérdését, hogy a különféle szöveges emlékek, amelyek a „segítő Máriához”, „segítő Boldogasszonyhoz” szólnak, mennyiben köt- hetőek a passaui Mariahilf-kegykép köréhez? Automatikusan semmiképpen, hiszen a fohász (illetve annak valamilyen változata) már korábban ismert volt: a ciszterciták körében a keleti egyház bizonyos előzményei után az eretnekekkel, illetve a törökkel szembeni segítségkérő fohász a napi imába is bekerült, amiből aztán a ‘köpönyeges Madonna’ (‘Schutzmantelmadonna’) képzete is kialakult. A 16. század közepe utántól Mária a „keresztények segítsége” formula a Loretói Litániából vált ismertté.19 Miután a keresztény hadak a lepantói csatában (1571) ‘Mária segíts!’ csatakiáltással győztek, s a győzelem napját (május 24.) „Mária keresztények segítsége” ünnepévé jelölték ki, a ‘Mariahilf könyörgési formula egyre elterjedtebbé vált. Terjesztéséhez nagyban hozzájárultak a loretói búcsújáró hely lelki gondozásával 1554-től megbízott jezsuiták, akiknek 1613-tól Passauban már egy Mária Kongregációja is működött. Amikor tehát Marquard von Schwendi a Cranach által névtelenül hagyott festmény kópiájának a ‘Mariahilf megnevezést adta, a fohászforma székében ismert lehetett a városban. Mindamellett a passaui kegyhely kialakulása előtt más búcsújáró helyek (Augsburg, Diliingen, Graz) kegyképének, -szobrának a megnevezésében is szerepelt a ‘Mariahilf kifejezés. A passaui kegyhely gyors felvirágzása, a másolatok, kis szentképek, üvegképek óriási mennyiségű előállítása és teri2BÁRTH János 1990a. 421.

13 Vő. BÁLINT Sándor 1944b.

14 BÁLINT Sándor - BARNA Gábor 1994. főleg 104., 115.

15 BANGÓ Jenő 1978; BARNA Gábor 1990, 2000. 79.; BÁRTH János 1990b; LANTOSNÉ IMRE Mária 2001. 265. stb.

16 MAJSAI Mór 1970. 151.

17 Ave Maria 1910.

18 ANDRÁS Imre 2001.

19 Magyar vonatkozásban vö. CSEREY Farkas 1772. 99.; szlovákban: BÁLENT, Boris C. 1947. VII. tábla.

289