Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Népi vallásosság – Térben és időben - S. Lackovics Emőke: Bakonyi és Balaton-felvidéki közösségek zarándokai, búcsújárása
püspök kérelmére X. Ince pápa ugyanezen évben teljes búcsút engedélyezett a templom védőszentjének, Sarlós Boldogasszonynak ünnepére.12 A Fájdalmas Anya szobra, vagyis a 17. századi kegyszobor, a Piéta ekkor még az egyik mellékoltáron állt (a hajó északi fala előtt) egészen 1743-ig, amikor nagyszámú csodát követően, a megújított templomban Lécs Ágoston tihanyi bencés apát vezetésével, Acsády Ádám veszprémi püspök részvételével, a pápai pálos szerzetesek énekszavának kíséretében, hat pap által vállra véve, körmenetben helyezték azt el a főoltárra.13 Ugyanekkor készíttettek a ferencesek egy nagyobb méretű Piétát14 is, amelyet a főoltár mögött helyeztek el. A templomot ért kétszeri villámcsapás és az egyszeri tűz pusztítása egyedül a kegyszobornak nem ártott.15 Sümeg kegyhellyé 1699-ben vált, amikor az első csoda megtörtént itt, a kegyszobor előtt. A bécsi Tilheim Ferdinándné Berghoffer Mária Zsófia Katalin gyógyíthatatlannak ítélt betegségében álmot látott, amelynek nyomán Sümegre vitték, ahol a Fájdalmas Anya szobra előtt többször imádkozva, segítő közbenjárását kérte és február 6-án gyógyultan távozhatott. Még ebben az esztendőben hét csodás gyógyulás történt, amit a püspök kivizsgáltatott és hitelességüket igazolta. A csodatételek híre bejárta a Dunántúlt, a kegyszobor pedig „Betegek gyógyítója” néven vált ismertté.16 1703-ig 57 csodás gyógyulás történt itt, amelyeket Kiss Fábián ferences szerzetes összegyűjtött és „Betegek Gyógyítója” címen 1703-ban Nagyszombatban könyvecske formájában megjelentetett. 1940-ig még hét 19. századi és tíz 20. századi csodát jegyeztek fel. A Szenvedő Istenanya közbenjárt a hozzá forduló betegekért, akár testi, akár lelki bajokról volt szó.17 Amikor 1950 után a ferenceseknek el kellett hagyniuk rendházukat, a búcsújárás a kegytemplomhoz nem szűnt meg és csodás események továbbra is történtek. Egyik idős veszprémi adatközlőm már alig tudott járni, úgy vitette el magát Sümegre, ahonnan saját lábán távozott. Történt azonban még több más gyógyulás is az 1980-as és 1990-es években.18 Sümeget már a 18. században is többségében azok keresték fel, akik hallottak a kegyhelyről, de előfordult az álomlátás alapján történt elindulás is. A zarándokok java része valamely beteg testrészének gyógyulása reményében (30%) érkezett a kegyhelyre, de gyakori volt a meg nem nevezett betegséggel ide zarándokolok aránya is (22%). Belső bajokkal, gyógyíthatatlan testi sérülésekkel, női betegségekkel, lelki bajokkal, járványok eltávoztatásáért, a háború megszüntetéséért, fogságból való kiszabadulásért egyaránt jöttek ide zarándokok (3-11%), többnyire kéréssel, kisebb arányban pedig hálát adni (75:25%).19 A zarándoklatok indítóoka alig változott a 19. és a 20. században. Míg a 18. században nagy számban nemesek és katonák érkeztek ide a paraszti népességen kívül, férfiak, nők közel azonos arányban, addig a 19. és a 20. században már a falusi, a paraszti közösségek zarándokai kerültek túlsúlyba. A zarándokok és zarándokcsoportok a 19. század második és a 20. század első felében 12 P. TAKÁCS J. Ince - PFEIFFER János 2001.49. 13 P. TAKÁCS J. Ince - PFEIFFER János 2001. 59. 14 Richter Ferenc Domonkos karmelita fráter faragványa. 15 KOVÁCS Antal Kalliszt 1995. 7. 16 KOVÁCS Antal Kalliszt 1995. 16., továbbá JORDÁNSZKY Elek 1836. 85-86 17 KOVÁCS Antal Kalliszt 1995. 18.; BÁLINT Sándor- BARNA Gábor 1994. 345. 18 KOVÁCS Antal Kalliszt 1995. 19-20. 19 TÜSKÉS Gábor 1993. 120., 229-231., valamint 239. és 271-272. 259
