Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Népesedés–Migráció–Kontinuitás - Barna Gábor: 18. századi migrációs mozgalmak. Nógrád megyei betelepülők a tiszazugi Csépán
E lényegében máig élő hagyományból mit tud igazolni a kutatás, mit a családok eredetéről, s mit Csépa és az északi területek kapcsolatáról? Mészáros Lukács bácsi tévedett ugyan bizonyos családok és családnevek szlováknak minősítésében, ám e tévedése annak halvány emléke, hogy a valamikori telepesek között szlovák eredetű családok is lehettek. A kutatások során 1984-ben egy hosszabb akadémiai kutatóút keretében e kérdéseknek a kibocsátó honi és nógrádi községekben is megpróbáltam utánajárni. De lássuk először az említett nemes családok történetét! Botka János kutatásaiból értesültünk arról, hogy a 15. század végén (1495) Csépa és Szelevény falukban egy Móricz Péter nevű embernek is voltak részbirtokai. A 16. században a Móricz család végig birtokos, sőt a század végére a község egyedüli birtokosa lesz.59 Majd egy évszázaddal később, 1664-ben e család egyik leszármazottja, Móricz József császári generális nyer részadományt a községben. Ennek lányát vette el Tzutz (Czucz) László, s a község így került e család birtokába, majd pedig házasodás révén leányágon más családok is birtokrészt szereztek.60 S bár a Móricz és a Czucz család rokonságát, s a házasodás révén a birtoklási folytonosságot elsősorban a község történeti hagyománya, s a Czucz család kéziratos történeti feljegyzése őrizte, közvetett bizonyítékok is rendelkezésünkre állnak.61 A fentebb említett Móricz családból ketten 1570-ben adományt nyernek II. Rudolftól Sövényháza, Mindszent, Csépa helységekre és az apori pusztára. A családnak ez az ága később elszegényedett és elenyészett.62 Ugyanakkor 1650 körül arról értesülünk, hogy Tzutz Mihály folyamodó levelet írt a Csongrád megyei főispánhoz „Sövényházán lakot jobbágyai pártfogása végett”.63 Valószínű, hogy a 19. század végén, a Pesty Frigyes-féle gyűjtés idején lejegyzett adatot a családi emlékezet, ill. az akkor még meglévő iratok alapján írták le. A nevek és az évszámok pontatlansága ugyan jelenleg még föl nem fejthető gondot okoz (ti. 1650 körül Tzutz Mihály már levelet ír jobbágyai ügyében, más hagyomány szerint pedig 1664-ben nősül be csupán Tzutz László a Móricz famíliába), de kétségtelenül igazolja azt, hogy a csépai eredetű Móricz család sövényházi birtokához a Tzutz család is ragaszkodott. Igazolhatja e családi kapcsolatokat az is, hogy a Rákóczi szabadságharc leverése után a csépai Szántó János algyői porcióját (részbirtokát) eladta, s többi osztályos társai is túladtak ottani birtokukon. A derekegyházi, szántói (?) és felgyői birtokuk pedig potom árért gróf Károlyi Sándor kezére jutott.64 Ezeknek az akcióknak a 19. század végén még írásos nyoma vagy legalábbis emléke élhetett. Erre utal a Czucz család lejegyzett családi hagyománya. E hagyomány a Czuczok első ismert őseként egy Czucz Mihályt említ, aki 1660 körűi már halott, s aki a Nógrád megyei Ebecken volt birtokos, 59 BOTKA János 1977. 35.; Az 1571. évi török defterben ugyan nyomát sem leljük az összeírt családok között a Móricznak, sem más később említésre kerülő famíliának, de a birtokosok valószínűleg elköltöztek. Vő. GYÖRFFY Lajos 1956. 37. 60 Vö. OROSZ Ernő 1906. 58.; CSÁK Ernő 1936.4. skk.; BOTKA János 1977. 36. 61 CSÁK Ernő 1936. 4. skk.; BARNA Mária 1982. 62 OROSZ Ernő 1906. 198. 63 PESTY Frigyes 1979. 16. 64 PESTY Frigyes 1979. 18. 226
