Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Népesedés–Migráció–Kontinuitás - Nagy Janka Teodóra–Szabó Géza–Szabó G. Tamás: Régészeti, néprajzi és történeti adatok a Duna mente 16–17. századi településtörtéhez a bölcskei késő középkori temető tükrében
NAGY Janka Teodóra - SZABÓ Géza - SZABÓ G. Tamás Régészeti, néprajzi és történeti adatok a Duna mente 16-17. századi településtörténetéhez a bölcskei késő középkori temető tükrében Az elmúlt időszakban egyre több oldalról vetődött fel az igény a régészeti és néprajzi kutatások korszakhatárán lévő 16-18. századi magyar történelem árnyaltabb megítélésére. Hogy a korszakot tárgyaló történeti munkákat követően új megközelítéssel és más forráscsoportok bevonásával lényegesen új eredményeket lehet elérni, arra Bárth János tanulmányaiban többször is felhívta a figyelmet.1 E módszer egyik eredményeként mutatott rá például a kalocsai szállások településnéprajzi vizsgálata során arra, hogy az említett érseki központ esetében nem tarható az a történeti, néprajzi, nyelvészeti vonatkozású tanulmányokban egymástól átvett nézet, mely szerint a város a törökkorban teljesen elpusztult, elnéptelenedett.1 2 A szerző a korszakra vonatkozóan a Duna keleti oldalán lévő alföldi területek vizsgálata alapján levont következtetéseihez kívánunk kapcsolódni e születésnapi kötetben. A Duna túlsó partján fekvő Bölcskéről közölt régészeti, néprajzi és történeti adatok hozzájárulhatnak a területünkön is elsősorban történeti szempontú kutatások eredményeinek differenciálásához, a Duna mente 16-17. századi történetének reálisabb helyzetértékeléséhez.3 A Tolna megyei Bölcskén a Kálváriának nevezett, a falu belterületén lévő dombon 1995 őszén kezdődtek meg a Dunából kiemelt római kori kikötőerőd kőanyaga számára épített kőtár földmunkái. A 213 db 16-18. századi sírt eredményező régészeti leletmentés során a mezővárosi lakosság meglepően gazdag — zömében a törökkor mindennapjairól adatokat szolgáltató — tárgyi hagyatéka került elő. Az elénk táruló színes, szerteágazó információt tartalmazó leletanyag jelentősen különbözött attól a képtől, amely a korábbi történeti kutatások Bölcskére vonatkozó adataiból — például az olyan korabeli történeti forrásokból, mint Varga Bálint bölcskei lakos és társai kárára 1601-ben a hajdúk által elkövetett hatalmaskodások kivizsgálása során készült tanúvallomások — megismerhető.4 A tizenötéves háború időszakáról a szakirodalom általánosságban úgy vélekedik, hogy a hadszíntérré vált Magyarország egész területén igen komoly pusztulás 1 Az alföldi oldalon Bálint Alajos, Szabó Kálmán majd Papp László nevéhez és Kecskemét környékéhez kötődik az a kutatás, amely megkezdte a 16-18. századi viselet vizsgálatát a régészeti leletek, történeti adatok, néprajzi megfigyelések segítségével. (BÁLINT Alajos 1938; SZABÓ Kálmán 1938; PAPP László 1930.) Sajnos a régészeti és néprajzi kutatás korszakhatárára datálható tárgyi emlékek hosszú ideig mostohagyerekei voltak a tudományos vizsgálatoknak. E témakörben is inkább kisebb közlemények, mint átfogó tanulmányok jelentek meg (BÁRDOS Edit 1978, 1987; LACKOVITS Emőke 1989; GERELYES Ibolya 1993; RIDOVICS Anna 2001; WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002; WICKER Erika 2002; LÁZÁR Sarolta 2002. stb.) 2 BÁRTH János 1975. 15-18. 3 A két part települései közötti kapcsolat, a lakosság migrációja folyamatos volt. BÁRTH János 1999. 295. 4 SZAKÁLY Ferenc 1975.263-270. 199
