Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Néprajzi csoportok – Történeti tájak - Paládi-Kovács Attila: Kistáj, járás, kistérség
PALÁDI-KOVÁCS Attila Kistáj járás, kistérség 1. Köznyelvi táj szavunk ősi örökség az ugor vagy talán a finnugor korból, s a térben és időben történő tájékozódásnak, a koordináták hozzávetőleges kijelölésének a kelléke. Köznyelvi jelentése: ’viszonylag egységes jellegű terület’, ’névvel jelölt térbeni egység’, ’valaminek a közelében vagy a környékén található terület’.1 Sokfeleképpen definiálták az idők során, s talán a legtöbbet vitatott fogalma a magyar földrajztudománynak. A földrajzkutatók egyik része objektív, másik része szubjektív térkategóriának tekinti. Cholnoky Jenő, Prinz Gyula, Teleki Pál és tanítványaik széles köre a tájföldrajzot a természeti földrajz és az ún. „emberföldrajz” jelenségeit ötvöző, leíró, rendszerező országismeretként fogták fel. Az utóbbi évtizedek természeti földrajzi kutatása már-már matematikai alapozású tájtípusokat állapított meg (a mai országterületen mintegy 40 félét), s az összegző kataszterben 6 természetföldrajzi alapozottságú nagytájat, 33 középtájat és 230 kistájat különített el.1 2 Az újabb földrajzi irodalom a tájak hierarchizált rendszerében gondolkodva gyakran él a mikrorégió, mezorégió, makrorégió kifejezéssel is. A táj a hazai földrajztudományban nem csupán rendszerező, szintetizáló fogalomként él, hanem jelzős szerkezetekben is, a részdiszciplinák szükségleteihez igazodva (pl. természeti-, természetes-, mesterséges-, mű-, gazdasági-, politikai-, kulturális-, történeti táj). Kedvelt kifejezése a kultúrtáj, de használja az etnikai táj, néprajzi táj fogalmát is.3 A néprajztudományban Viski Károly végezte el az első átfogó rendszerezés, fogalmi tisztázás műveleteit, de nem a tájakra, hanem a bennük élő népességre, az ún. etnikai csoportokra és hagyományos műveltségűkre összpontosította figyelmét. Nagy érdeme, hogy a történeti, a földrajzi és a néprajzi kategóriák mellett a közigazgatási, egyházigazgatási egységekre is tekintettel volt.4 Erdélyi születésű, nevelteté- sü tudósként nem a táj, hanem a vidék szót szerepeltette fent említett művében, s más munkáiban is. A táj és a táji csoport terminus Györffy István majd Tálasi István szóhasználatát követve gyökeresedett meg a néprajzi kutatásban, mint az etnikai csoport és a néprajzi csoport szinonimája.5 Magam is ezt használtam legszívesebben az 1960-as évek közepe óta. A barkókról szóló cikk címét a szerkesztő Gunda Béla adta, mit sem törődve a szövegen végighúzódó szóhasználattal.6 A „táji csoport” meghatározását — az etnikai vagy néprajzi-, valamint az etnokulturális csoport definíciójával egyetemben — Kosa László adta meg: „A táji csoportok olyan csoportok, amelyek alapját vagy keretét kisebb-nagyobb táj vagy vidék alkotja.”7 Visz1 TESzlII. 822. 2 MAROSI Sándor - SOMOGYI Sándor 1990; MAROSI Sándor 2002. 6., 8. 3 Összefoglalóan: ENYEDI György - HORVÁTH Gyula 2002. 22-24. 4 VISKI Károly 1938. 5 TÁLASI István 1980.227. 6 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1968. 175. skk. 7 KOSA László 1975.45. 129
