Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Tanyák és szállások – Falvak és városok - Csatári Bálint: A „tanya”, mint „rendszer”
A mai tanyák „teljes átalakulása” vagy részbeni megújulása ismét a volt anyavárosokkal való viszonyukban válik igazán értelmezhetővé. Ha 2003-ban, a ma is a „leg- tanyásabb” megye, Bács-Kiskun külterületi térképére tekintünk, s értékeljük az 1990-2001 közötti külterületi változásokat, jól látható, hogy az „anyavárosok és tanyás-vidékeik rendszer” szinte újjáéled (4. ábra). A külterületi népesség csökkenése mérséklődött, vagy megállt, sőt van ahol mérsékelten nő (pl. Kecskemét külterületén). A magasabb arányú tanyás népességgel pedig kifejezetten az ábrán körökkel is jelzett volt kertes tanyás, vagy vegyes tanyás gazdálkodású egykori tanyazónák területén létesült tanyaközségeknél találkozhatunk. A tanya és társadalma A tanyai társadalom sohasem volt egységes. A progresszív mezővárosi parasztpolgárság tanyán is élő csoportjai élesen különböztek a szegénységből a tanya segítségével felemelkedni vágyó szegényparasztoktól, béresektől. Az ország más, túlnépesedett részeiből például a Kiskunságba vándorlók, — mint hajdani tanyai vállalkozók (két hold fekete földért 20 hold homokot kaptak) —, megint más csoportot alkottak. A tanyaiak sajátos társadalommá formálódása talán az 1930-as évek klebelsbergi iskola és pusztai templomépítő hulláma után vett érdemi lendületet. A tanyai — a szabadságot feltétlenül szerető — nép híres gazdaköröket, olvasóköröket szervezett, segítették egymást, sok helyen valódi társadalmi közösséggé fejlődtek. Fokozatos elválásuk az anyavárostól így akár természetes folyamatnak is lenne tekinthető, ha nem szól közbe a sok tilalom, és a kényszerközségesítés, az erőszakos kollektivizálás. Azóta a tanyai népesség folyamatosan csökken, a tanyai társadalom elöregszik. Az előző fejezetben vázolt erőteljes migrációs folyamatok hatására sokféle, nehezen azonosítható csoportból áll. A hagyományos őstermelők, gazdálkodók csoportja mellett megjelentek az „újonnan jöttek”, a városból érdekből, vagy kényszerből kiköltözők, az újgazdagok és az új szegények. A rendszerváltás után bevezetett kis- listás választások miatt alig van képviseletük a helyi önkormányzatokban. A mai tanyai társadalom nagy része szegény, idős, perifériára szorult ember. A régi közösségeik is széthullottak. Ennek ellenére ragaszkodnak ehhez a településformához, sőt újak is vállalkoznak a kiköltözésre. Sokak ideiglenes lehetőségnek tekintik a tanyán lakást, mások új, pazar lakótanyákat építenek. A külterület társadalmának újra kellene integrálódnia, a városok és községek külterületén is. Összegzés E kis áttekintő tanulmány arra tett sokadik kísérletet, hogy rendszerelemek, a települési szférák rövid, célirányos értékelése segítségével értékelje a tanyákat és a területükön bekövetkezett változásokat. Az egykori alföldi tanyarendszer egyes meghatározó szférái a tanyák virágkora óta eltérő súlyokkal és hatásokkal játszottak meghatározó szerepet. Volt, hogy a környezet, volt, hogy a mezőgazdaság, volt, hogy a települési folyamatok, volt, hogy 124
