Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Tanyák és szállások – Falvak és városok - Csatári Bálint: A „tanya”, mint „rendszer”
1. ábra. A térszíni kiemelkedéseket követő tanyák Szatymaz környékén A később, például a földosztás után keletkező tanyák már nem követék ezt a szinte organikusnak nevezhető modellt, (egyébként éppen ezek a kényszertanyák szűntek meg utána a leghamarabb), majd kollektivizálás és nyomában következő nagytáblásítás, rónásítás alapvetően megváltoztatta a külterületek képét és természeti körülményeit. Bizonyára ezek a beavatkozások és hatások is szerepet játszottak abban, hogy a talajvízszint lényegesen lecsökkent a homoki tanyás térségekben. A tanyák egy része ma ún. „sírkútból” nyeri a vizét. A felhagyott nagyüzemi táblákon újratámad a futóhomok, legalábbis porviharok formájában. A korábbi hátsági tavak vizeit levezették, a csatornáikat beszántották. Nincs elég víz, gyengék a legelők. A természeti mikro-viszonyokhoz való alkalmazkodás lehetőségei egy piaci alapú farmtanya esetében már korlátozzák a megélhetés feltételeit. Talán a hobbi és üdülőtanyák tekintettel lehetnek újra ezekre az értékekre. Nem véletlen, hogy az ilyen módon újrahasznosított tanyák nagy része a nemzeti parkokhoz közeli, legértékesebb tájrészeken helyezkedik el. A tanya és a gazdálkodási rendszer A tanya kialakulásában és egész történetében alapvető szerepet játszott a gazdaság. A hajdani nagyállattartó mezővárosok pusztai „szállásaitól” a mai jómódú, balástyai fóliás tanyás gazdaságokig vezet az a végigkövethető gazdaságtörténeti 119
