Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Tanyák és szállások – Falvak és városok - Bali János: Málnatermelő telephelyek és építményeik a nógrádi határban
A málnaültetvények építményei A telephelyek legfontosabb tartozékai a többfunkciós gazdasági építmények, melyek az ültetvényt kettészelő földút egyik oldalán, szabályos rendben sorakoznak. Miután mindkét földterület enyhén lejt, így a nógrádiak az út magasabban fekvő szélén alakították ki telephelyeik „bázisát”. E bázisok állandó tartozékai a változatos formai és technikai megoldással kialakított bungalók3. A bungalókat nem közvetlenül az útra építik, hanem néhány sor málnát — attól függően hogy milyen nagy az építmény — pár méternyire megkurtítanak. így a bungalók az ültetvények fölső részébe ékelődnek úgy, hogy az úttal közvetlen kapcsolatban maradnak. Az általában fából összetákolt vagy fémből készült különböző méretű és formájú építmények többfunkciósak. Egyrészt ide lehet pakolni a ládákat, szerszámokat, és akinek zárható, az egész nyáron kinn hagyhatja a munkagépeket. Többükbe fapadok és asztalok is kerültek, ahol el lehet fogyasztani az aznapi ebédet. A legfontosabb szerepe mégiscsak az esőtől való védelem. Különösen a szedés idején veszélyes az eső, mert ha megázik a málna, nem lehet jól értékesíteni, ezért a rekeszekkel gyorsan be kell sietni a fedél alá. A teljesen nyitott, asztalból és padokból álló megoldások általában csak kiegészítik a fedett építményeket, céljuk, hogy jó időben a nagyobb létszámú málnaszedő kényelmesebben fogyaszthassa el elemózsiáját. Az építmények tipológiájának szempontjai közül figyelembe vettem az építőanyagot, az építmény zártságának mértékét és az alaprajzot. A. Oldalfalak nélküli, oszlopokra helyezett tetővel rendelkező építmények rendszerint csak egy hosszúkás faasztalt, s két oldalán fapadokat, más esetekben mindössze egyetlen padot véd az eső ellen. Elsődleges szerepe a személyek védelme, alkalom adtán a leszedett gyümölcsöt is az asztalra, padra hordják, hogy meg ne ázzon. Ritkán, e nyitott építmények oszlopai között ponyvát feszítenek szét, így védekezve elsősorban az oldalról beverő eső, másod sorban a szél ellen. B. 2-3 oldalfallal rendelkeződéiig nyitott építmények megfelelő védelmet nyújtanak a természet kedvezőtlen hatásai (eső, szél) elöl, ugyanakkor nem védenek a lopások ellen. A többségükben fából készített bungalók állandó felszereltsége kimerül az asztalban és a két fapadban. Az egyéb felszereléseket (málnáskocsi, kapák, metszőolló, vödrök) a lakóudvarról hordják ki mindennap. Ez alól kivételt a málnaszedés két-három hetes intenzív szakasza jelenthet, amikor a családtagok napestig a málnásban tartózkodnak, s ha ők nem, a szomszédok kellő kontrollt biztosítanak a kint hagyott értékek felett. C. Teljesen zárt bungalók. A zárt bungalók falazata általában deszkából vagy deszka — nádfalazat kombinációval épült. Szórványosan megtalálhatók fémből készült változataik, mely konténerek és lakókocsik másodlagos funkcióban kerültek ki a határba. Külső megjelenésükben legváltozatosabbak a deszkabungalók, illetve a deszkaajtós, nádfalú építmények. Az utóbbiak formai előképét az ültetvények szélén 3 Nógrádon az építménytípust többféle terminussal is illetik, melyek közül a leggyakrabban a bungaló, a gunyhó és a bódé kifejezések hangzanak el. 107
