Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Tanyák és szállások – Falvak és városok - Bali János: Málnatermelő telephelyek és építményeik a nógrádi határban
BALI János Málnatermelő telephelyek és építményeik a nógrádi határban Bevezetés Bárth János a Magyar Néprajz IV. kötetébe írt összefoglalásában érinti a települések határait színező, különféle gazdasági rendeltetésű, kisebb épületek problematikáját. A szerző utal arra, hogy bár a lakóházak és istállók a tanyavilág kiteljesedésével jelentek meg tömegesen a határban, egy változatos íunkciójú épületcsoporttal a tanyafejlődéstől függetlenül is számolnunk kell. Ide sorolja a pásztorok cseré- nyeit és vasalóit, a hegyi kaszálók szénatároló házikóit, a havasok kalyibáit és esztenáit, illetve a szőlők présházait és pincéit is.' Ugyanebben a kötetben olvasható a gazdasági épületek témájának több szerző által írt összefoglalása is. Viszonylag átfogó képet kaphatunk arról, hogy melyek voltak az elmúlt száz esztendő néprajzi kutatástörténetének hangsúlyai a kérdéses témában. A belterületen kívül, a határban emelt gazdasági épületek leginkább kutatott példái a pásztorkodáshoz és a szőlőművelés-bortermelés témáihoz kapcsolódnak. Kecskés Péter a szőlőskertek egyéb építményei sorában említést tesz egyszerűbb, ideiglenes, sokszor felmenő fal nélküli, szükséganyagokkal fedett, egyterű, tüzelő nélküli építményekről, melyeket az esőtől való védelem, illetve a munkaeszközök tárolása céljából emeltek.1 2 Vitathatatlan azonban, hogy a határban folytatott kertművelés által létrehozott építmények kutatásában — leszámítva a présházakat és a pincéket —jelentős adóssága van szaktudományunknak. A Börzsöny-vidéki málnatermesztés kutatása során figyeltem fel a települések határában, a málnaültetvényeken állított, változatos formai megoldásokat mutató építménytípusra. Minek után e gazdasági építményeket még nem dokumentálta néprajzi publikáció, így első sorban formai változataik bemutatására törekedtem. A téma érdekességéhez tartozik, hogy az építményeket a 20. század utolsó negyedében emelték, így általuk egy új építőhagyomány jelenségét vizsgálhatjuk. A gazdálkodás megosztottságának egy példája — málnatermelő telephelyek a nógrádi határban A Börzsöny hegység keleti lábainál, Váctól mintegy 20 km-re északra elhelyezkedő település, Nógrád határát különböző földrajzi adottságú (talaj, dőlészsög), történetü, jogállású és hasznosítású földek tagolják. A málnatermesztés súlypontja a 20. század folyamán többször módosult. A kertészeti jellegű mezőgazdasági termelés és a kert, mint sajátos művelési ág alá vont határrész, nem mindig esett egybe. Az 1930-as évek közepén indult első telepítési kísérletek, illetve az 1950-es évek 1 BÁRTH János 1997. 73. 2 KECSKÉS Péter 1997.213. 103
