Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Pastyik László: Migrációs jelenségek a bácskai magyaroknál az 1920-as években
PASTYIK LÁSZLÓ MIGRÁCIÓS JELENSÉGEK A BÁCSKAI MAGYAROKNÁL AZ 1920-AS ÉVEKBEN Verje meg az Isten a nagy urakat, Mér nem hagyják békén szegény fiúkat, Nincs mód benne: nem lehet itt megélni, Kikeli innen Brazíliába menni... * * * Tegnap kaptam éd’sanyámtól levelet: Gyere haza, édes fiam, ha lehet... Hazamennék, de nincs annyi dollárom, Amivel a hajójegyet kiváltom... (Torontáltordai gyűjtés, 1927) Ha a közösség, a csoport és az egyén önismeretre törekszik, akkor az idő koordinátái között az országban, a régióban és a világban szemlélődik és gondolkodik. így láthatjuk világosabban a magyarságot, s ennek délvidéki korpuszát. A leválasztott nemzettest rétegeiben pedig családunk és egyéni mivoltunk mozgásformáit és irányait észlelhetjük. A huszadik század véget ért. Elfogadhatjuk John Lukács megállapítását, hogy rövid évszázad volt. Mindössze hetvenöt esztendeig tartott - 1914-től 1989-ig. A század arculatát a két fő esemény: az I. és a II. világháború határozta meg. „Az orosz forradalom, az atombomba, a gyarmatbirodalmak vége, a kommunista államok létrejötte, a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió döntő befolyása, Európa és Németország kettéosztása - mindez a két világháború következménye volt. Ezek árnyékában éltünk.”1 A huszadik század képződménye volt a Nagy-Jugoszlávia is, amely először SHS Királyság, majd Jugoszlávia néven kétszeri feltámadással futotta be történelmi pályáját. Időtartama is szinte a John Lukács-i határok közé helyezhető, kis eltéréssel, mert széthullásának ideje nem 1989, hanem 1991. Még az SHS állam születése előtt (1918. december 1.) antant- és szerb csapatok szállták meg a Délvidéket, miután szeptemberben és októberben összeomlott a központi hatalmak balkáni frontja. A szerb hatalom a megszállást a végleges állapot előkészítésének tekintette. A magyar közigazgatást megszüntette, a magyar jegyzőket elbocsátotta, és a saját megbízható hivatalnokaikat juttatta pozícióba. Az új balkáni hatalom kiszorító politikája más magyar és német társadalmi rétegeket is érzékenyen érintett. Bács- Bodrog, Baranya, Csongrád, Temes és Torontál megyék szerb megszállás alatti részeiből megindult a magyarok elvándorlása északra. A trianoni békeszerződés aláírásáig tartó másfél esztendőben szerb forrás szerint 39 000 magyar távozott. 1924 júliusáig a Jugo1 LUKACS, John 1994. 9. 61
