Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Farkas Gáborné: Dusnok népének táncélete
ifjú párral: a lánytól köszönnek el ilyenkor, és a vöt ezzel a tánccal is elfogadják. Ez a fiú szüleinél megismétlődik, ők is jelzik, hogy befogadták az asszonyt. A lakodalom elmaradhatatlan mulatozós tánca az úgynevezett maszkatánc, a menyasszony és a menyecsketánc között. A maszkatánc kitölti a két tánc közötti időt, mulattat. Ezt a táncot pénzért táncolják. Természetesen aprópénzt dobnak a kosárba, melyet zenészek kapnak meg. A lakodalmi sereg így kíván hozzájárulni a lakodalom költségeihez. Ugyanúgy zajlik, mint a menyasszonytánc. A maskarások menyasszony és vőlegény szerepben jelennek meg. Mókáznak, mulatoznak, míg el nem kezdődik a menyecsketánc. A TÁNCOK FORMAI ÉS SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE Dusnokon kedvelték a körtáncokat. A körtánc szó hallatán a köztudatban a balkáni népek által táncolt körforma jelenik meg. Az emberek általában csak az úgynevezett kólót ismerik. A kólót bokából táncolják, a testet deréktól lefelé mozgatják meg, a fej szinte mozdulatlan. A kóló szó jelentése az egész szláv nyelvterületen: ’kör’. Ha ezt mélyebben vizsgáljuk, kiderül, hogy nem csak a délszláv népeknél jelenik meg a körtánc, hanem az egész magyar nyelvterületet is jellemzi. A körformát megtaláljuk a régi stílusú leánykarikázókban (Dél-Dunántúl) és a kötött szerkezetű legényesekben (Rábaköz) is. Dusnok tánckultúrájára a Kalocsai Sárköz és a Tolna megyei Sárköz, valamint a Duna-Tisza közén élő délszláv népek hagyományai egyaránt hatottak. A dusnoki rácok magyar táncaiban ugyanúgy megtalálhatók a csárdás és dunántúli ugrós táncok, mint a Duna mentén kedvelt mars (menettánc). A friss csárdás pihenő részei fent hangsúlyosak, a forgásban a ridák zártak és fent-lent hangsúlyosak, míg Kalocsán a rida lent hangsúlyos. A mai Tolna megyében, Bogyiszlón járják hasonlóképpen a táncot. Leggyakoribb tánc Dusnokon a csárdás. Kisebb-nagyobb körökben táncolják. A páros csárdás is előfordul, de nem jelennek meg a párt elengedő, csalogatós formák. Az ugrós táncok (mars) alapvető eleme a lengető. Ez elöl hangsúlyos. A menettáncba a cifra mars épült be. Ritmusképlete: nni.A tá érték az előrelendített lábra esik. A táncot mindig csárdással kezdik: először jön a lassú, majd a friss, ezután következik az ugrós. SZÍNPADI TÁNCOK A HAGYOMÁNYÁPOLÁSBAN Valamikor a '40-es évek végén volt egy tamburazenekar: Szegedi János, Kelc János és az öreg Ludányi. Ok kísérték a lakodalmakat. Később ide kerültek fúvós hangszeren játszók is, akik a lakodalmi menetet kísérték. Ez Dusnokon teljesen idegen volt, mégis beépült a zenekíséret. Ez tartott 1972-ig, amikor „a Gyuri”, Milkovics György meg nem jelent Dusnokon. A János bácsiék valamikor pengetős délszláv hangszereken játszottak, és délszláv dalokat énekeltek. Ókét Vujkov Anna, katymári tanítónő is tanította énekelni, innen is rengeteg dalt ismertek. Itt énekelt a Purós Péter bácsi is, aki rengeteg nótát ismer. Ahogy a Gyuri megjelent nálunk, sokszor elmentem a táncos rendezvényekre [...] 1975-ben alakult, és Békéscsabára kaptott meghívást. 1979-ben meghívták Vinko- vácsra egy fesztiválra. Gyuri szerint ezeket a gyerekeket tambura zenekarnak kellett kísérnie, én Gyuri instrukciói szerint zenéltem. Matity Jani legyen a bőgős, mert ő volt 218
