Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)

Mándics Mihály: Ősi bunyevác népszokás

ünnepén a különböző településeken. Szép emléket állítanak, ápolnak e népszokás színpadra állításával a szülői tiszteletnek és szeretetnek. Az anyák e módon való tisztelete reneszánszát éli. A két szomszédos települési körzet egymással való kapcsolata folyamatos, egy néprajzi csoportnak, kultuális egységnek tekinthető. A „Matericák” ünnepléséről még ma is hírt kapunk a tengeren túlra került bunyevácoktól.11

Egy héttel a „Matericák” után, advent negyedik vasárnapján ünnepük az Apák napját, vagyis az „Oci - Ocevi”, a családfők ünnepét. Karácsony előtt ez az utolsó ünnepnap, amikor szívesen látott vendég a köszöntő. Ezen a napon az anyácskák napjához hasonlóan jönnek el a rokonok, a gyermekek, az unokák az apai házhoz, a nagypapákat és az apósokat köszönteni. Igaz, a karácsony közelsége miatt ezen ünnep veszít tartalmából és külsőségeiből is. A templomban ugyan a plébános az ünnepi misén az apákat is köszönti, de a költők, írók már kevésbé. A rokonság sem egyszerre van jelen, és ünnepi ebédre sem kerül sor. A kellemes találkozáson csendes borozással meghitt beszélgetésre kerül sor. A személyes példamutatás ezúttal is nagyon fontos, nehogy valaki is megfeledkezzen e napról. Emlékezünk az élőkre és holtakra is, emlegetve őket. Nincsen meghatározott formája a köszöntésnek és az ajándékozásnak sem. A rokon gyermekzsivajtól most is hangos a ház. A köszöntő gyerekek egységesen pénzt kapnak ajándékba. A felnőtt köszöntőket pedig pálinkával illetve borral kínálják. Zenekar nincs, hiszen adventban csak az anyácskák napja a kivétel. Egymondatos köszöntőket mondanak:

„Cestitam van oce!” - Köszöntőm az atyákat!

Válasz: „A vi zivi i zdravi bili!” - Mindannyian éljenek jó egészségben!

Ezek a napok a szülők iránt érzett hála és tisztelet, illetve köszönet ünnepei. *

" SABLJAK, Liljana 1968. PETES', Ciril 1999.

210