Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Fehér Zoltán: A bátyai népviselet változásai
hogy a fiúknak le kell vágni a haját, 1858 körül.28 Érdekes, hogy a bátyaiak a távoli félegyháziakat csimbósoknak csúfolták.29 Nyilván ott tovább őrizték a férfiak hajfonat divatját. Egy valószínűleg XIX. század végi fénykép a bátyai községi elöljáróságot ábrázolja, s itt már inkább hosszú körhajat látunk az idősebb férfiakon.30 Ugyanitt mind a nyolc tekintélyes férfi bajuszt visel. (Barkove) Megvetették, kicsúfolták a csupaszszájú férfit. Az egyik ember azért kapta a Püspök csúfnevet, mert nem nőtt ki a bajsza.31 Fontos viselettörténeti dokumentumnak tekinthető az az 1849-es faluégést ábrázoló nagyméretű olajfestmény, amely eredetileg a bátyai uradalmi intéző lakását díszítette.32 A képet nyilván nem sokkal az esemény után festhették. Az égő templom előtt álló földesúr és családja az 1860-as évek európai polgári divatja szerinti ruhában látható. A plébános természetesen papi reverendában, felöltőben. A bíró fehér ingben, lábhozálló fekete nadrágban, (rácul: lace) fekete csizmában, fia piros hajtókás kék mentében, fehér ingben-gatyában, fekete csizmában, mondhatni: magyaros ruhában van lefestve. A bíró családjához tartozó nők ülnek, ezért ruházatuk nehezebben értelmezhető. A fiatalabb asszony (bíróné?) piros fejkendőben, sötétkék kacabajkában, piros bőszoknyában és kék kötényben tartja kisbabáját. Az idősebb nő hasonló, de sötétbarna színű ruházatban ül mellette. A rajta látható felsőruha talán bőrködmön. Mellettük egy tulipános láda, amellett pedig egy kék színű gyermekruha(?). A bíró mögött egy idős házaspár ül egy farönkön. Az első női alak világosbarna bő szoknyában, kék színű kigombolt kacabajkában, balján pedig egy barnaruhás férfi. Érdekes, hogy valamennyi férfi hajadonfőtt szerepel, mintha gyászolnának. A földesúr családjától balra egy rövidszoknyás, barnaruhás, fehér harisnyás (rácul: carape) kibontott hajú nő látható fehér kötényben, amint egy kecskén ülő kisgyereket vonszol. Mögötte egy bátyus férfi alig kivehető alakja. Ezzel áttérhetünk a sokkal jellegzetesebb női viseletre, de előbb vázoljuk föl röviden azt az öltözködési kultúrát, amelynek közegében a bátyai kialakult.33 A Kalocsai Sárközben az úgynevezett Duna melléki falvak közül Foktő, Úszód, Benedek viselete eltér a dunántúli kapcsolatok felé mutató Ordas és Pataj viseletétől A legsajátosabb a Kalocsa és szállásai népének virágos ruházata. A távolabbi Érsekcsanád és Szeremle a Tolnai Sárközhöz áll közel. Sajátos a német falvak Hajós, Nádudvar, Császártöltés, valamint a szlovák Miske viselete. A Sárközzel érintkező Kiskunság a nemesi, paraszt-polgári és a pásztorviselet hatását mutatja, míg Kecel viselete a közeli szlovák Kiskőröséhez hasonló. A távolabbi Bácska magyar, délszláv és német etnikumainak viselete kölcsönösen hatott egymásra, s sajátos tarka képet eredményezett. Ez a sokszínű nagy táj vándorkereskedésük révén ismert volt régóta a bátyaiak előtt, s nyilván hatással lehetett viseleti ízlésükre is. Bátya és Dusnok női viselete a legutóbbi időkben bácskaias jellegű volt. Gergely Katalin megállapítása, miszerint a kecellek szerettek bácskaiasan öltözködni,34 kiegészíthető azzal, hogy a bátyaiak és a dusnokiak is azt az utat járták a ruhadivatban, mint a jánoshalmiak, és a bajaszentistvániak. 28 FEHÉR Zoltán 1996. 29 Adatközlő: Fekete Ferenc 48 éves 1962. 30 FEHÉR Zoltán 1996. 31 FEHÉR Zoltán 1997. 32 A kalocsai Viski Károly Múzeum tulajdona. 33 GERGELY Katalin 1984. alapján. 34 GERGELY Katalin 1984. 188
