Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Silling István: Adorján vallási életének sajátosságai
den harang szól, az a nagy vers; ha csak egy vagy két harang, az a kisvers. Általában nyolc-tíz verset szokás a temetésig húzni, s történik ez kétóránként sötétedés előttig. Régen gazdagabb emberre többet harangoztak, ugyanis a családnak volt pénze fizetni a harangozást, meg így is dukált a család társadalmi helyzetének. A lélekharang akkor szól, ha nagyon beteg valaki, ha nehéz haláltusáját vívja. Azért szól ez a harang, hogy szavára fölfigyeljen a többi falubeli, s imádkozzon, hogy a Jóisten könyörüljön meg a haldoklón s szólítsa magához. Az adoijániak úgy tartják, hogy húsvétkor és karácsonykor vígan szólnak a harangok. A TEMPLOM ÉS BERENDEZÉSE A templomban látható festmények, szobrok a szentek itteni tiszteletéről vallanak, s már előre megállapítható, hogy ez az alföldi falusi templomok sajátosságaival megegyező. A templom oltárképén Szűz Mária látogatása Erzsébetnél, vagyis a Visitatio. Ismeretlen szerző műve. A bal oldali festmény egy szép Szent Anna-ábrázolás: Szent Anna, Szent Joákim és lányuk, a kis Szűz Mária. Ez a templom legértékesebb művészeti alkotása. A templomban több szentnek a szobra is helyet kapott. A főoltár melletti Jézus Szívé-szobor 1888-ban, a Mária Szívé-szobor 1897-ben került a főoltár mellé. A Szent Antal-szobor 1906-ban, a Szent József-szobor pedig 1912-ben érkezett a templomba. A templom tiroli típusú szobrait Milutinovics Antal nagygazda hozatta. Ezeknek a szenteknek a szobrai szinte minden bácskai katolikus templomban megtalálhatóak. A hordozható Mária-szobrot dr. Ellinger Jenő zentai ügyvéd ajándékozta a templomnak, aki - a szájhagyomány és írásos emlékek szerint is - a szobrot kártyán nyerte, s Tököli Imre adorjáni lakos tolta ki talicskán Kanizsáról az adoijáni templomba. Szent és profán furcsa találkozásának példája a most említett. Van a templomban még egy Fájdalmas Szüzanya-szobor; egy lourdes-i Mária-szobor - mellette három-négy Hálából vagy Köszönöm feliratú kis márványtábla a Szűzanyának tulajdonított eredményes közbenjárás emlékére - s a gyóntatószék tetején egy kis Szent Vendel-szobor. Érdekes, hogy a határában egykoron sok szőlőültetvénnyel rendelkező falu templomában nem találunk Szent Orbán-ábrázolást, sem pedig a faluban a szőlőskertek és -gazdák e védőszentje tiszteletének semmiféle emlékét. Úgy látszik a dohánytermesztés teljesen elhomályosította a korábban itt főfoglalkozásnak számított szőlőtermesztést, pedig erről régi feljegyzések tanúskodnak. A templom falán függ a missziós kereszt, amelyen vajdasági viszonylatban elég sok dátum szerepel, mint a nagy lelki megújulás esztendeje: 1930., 1941., 1963., 1979. és 1985. MISELÁTOGATÁSI SZOKÁSOK A falu gyémántmisés papja, ft. Tari János pápai káplán szerint a vasárnapi kis- és nagymisét általában háromszáz hívő látogatja. Nagy ünnepekkor még ennél is többen vannak a templomban. Látogatottabb szentmise még az év folyamán vízkereszt, Szent József, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Péter és Pál apostolok ünnepén van. Az átlagos hétköznapi résztvevőknél nagyobb számban vannak a templomban néhány 152
