Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Bárth Dániel: A bácskai népszokások a XVIII. századi egyházi források tükrében
BÁRTH DÁNIEL BÁCSKAI NÉPSZOKÁSOK A XVIII. SZÁZADI EGYHÁZI FORRÁSOK TÜKRÉBEN AZ 1767. ÉVI BÁCSKAI EGYHÁZLÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK FORRÁSÉRTÉKE A török hódoltság és a különféle vallási színezetű háborúk viharokkal teli időszaka után fokozatosan újjáéledő kalocsai érsekség belső szervezetének kiépítésében és megerősítésében jelentős szerepe volt a XVIII. század első harmadától rendszeressé váló egyházlátogatási körutaknak. A visitatio canonica-kl keretében az érsek vagy annak megbízottja végigjárta az egyházmegye plébániáit. A látogatásnak a személyes tapasztalatszerzésen túl kettős célja volt: a plébániák állapotának felmérése későbbi rendelet- alkotás céljából, illetve a már meghozott rendelkezések betartásának, végrehajtásának ellenőrzése. A vizitációk alkalmával elkészített jegyzőkönyvek ily módon szoros kapcsolatban álltak egymással. Az egyazon körút alkalmával készült leírások megegyező kérdéssorokra reagáltak, ami megnövelte a szószerinti ismétlések lehetőségét. A különböző idősíkokban keletkezett jegyzőkönyvek sarkalatos kérdéskörei pedig leginkább ugyanarra az egyházmegyei zsinati rendelkezésre vezethetők vissza. Jellemző emellett, hogy a vizitátorok sok esetben az évekkel, évtizedekkel korábban felvett jegyzőkönyvekhez viszonyítva és azokra utalva fogalmazták meg az általunk vizsgált dokumentumokat. A kalocsai érsekség XVIII. századi vizitációi közül jelentőségükben, alaposságukban és egységességükben kiemelkednek az 1760-as években megtartott körutakról készült jegyzőkönyvek. Gróf Batthyány József érsek (1760-1775) 1762-63-ban maga látogatott el egyházmegyéje plébániáira.1 2 Négy esztendővel később - egyéb elfoglaltságai miatt - helyettesre bízta a három bácskai esperesi kerület (alsó bácsi, felső bácsi, tiszai) plébániáinak bejárását. A felelősségteljes feladat elvégzésére régi segítőjét, Glaser Gábor kanonokot kérte fel, aki a hónapokig tartó körút tapasztalatait több kötetes jegyzőkönyvben megörökítve messzemenőkig eleget tett kötelességének.3 A lelkiismeretes vizitátor jó érzékkel figyelt fel több olyan kérdésre, amelyek - függetlenül eredeti megközelítésüktől - az évszázadokkal későbbi történeti-néprajzi kutatások szempontjából komoly tanulságokkal járhatnak. A bácskai falvak 1767. évi egyházlátogatási jegyzőkönyveit három vaskos kötet őrzi a Kalocsai Érseki Levéltárban.4 A tiszai kerület falvainak történetéhez adatokat kereső Gyetvai Péteren kívül eddig meglehetősen kevesen forgatták tudományos szemmel az értékes dokumentumokat.5 E sorok írója, aki a szóban forgó jegyzőkönyvek átfogó tanul1 A visitatio canonica fogalmáról, rendeltetéséről és hazai forráscsoportjairól: TOMISA Ilona 1992. 5-9.; BEKE Margit 1994. 19-21. további bőséges irodalommal. 2 KATONA, Stephanus 1800. II. 317-322.; GYETVAI Péter 1987. 358. 3 Az 1767. évi vizitációs kőrútról bővebben: BÁRTH Dániel 1999/a. 311-312. 4 KÉL I. Vis. Can. Általános 1767. 1-3. kötet. - A kötetek teljes egészében hozzáférhetők mikrofilmen a Magyar Országos Levéltárban: MOL X 7954. 23842-23844. 5 GYETVAI Péter 1987. 27
