Hermann Róbert: Kossuth és kortársai. Hermann Róbert és Dobák Géza kiállítása (Kecskemét, 2002)
Kossuth Lajos (1802–1894)
Kossuth Lajos (1802-1894) Kossuth Lajos, akinek neve mára már fogalommá vált, a magyar történelem egyik legnagyobb egyénisége. Olyan személyiség, aki nemcsak végigélt majdnem egy évszázadot, hanem tetteivel, munkásságával egy évszázadra befolyásolta Magyarország sorsát. A feudális Magyarország szülötte volt, s mindent megtett a polgári Magyarország létrehozásáért. A kiváltságosok közé tartozott, s politikai pályája kezdetétől azon munkálkodott, hogy Magyarországon ne legyenek a kiváltságosok mellett jogfosztottak. Nemesember volt, de polgári módon élt. Soha nem volt katona, mégis, részben az ő nevéhez fűződik a magyar hadsereg megteremtése. Hónapokig volt az ország első embere, hogy aztán soha többé ne térhessen vissza hazájába. Imádta hazáját, de elveihez is ragaszkodott. Még azt is vállalta értük, hogy a polgári Magyarország kitaszítsa honpolgárai közül. Kossuth egy olyan időszakban kezdte politikai pályáját, amikor az ország nemcsak Európához, de a Habsburg-birodalom más területeihez képest is elmaradott ország volt. A magyar reformkorban nagy jelentősége volt annak, hogy a köznemesség legjobbjai felismerték: a polgári átalakulás nélkül az ország végképp elmarad Európától. Törekvésük az volt, hogy a hagyományos rendi, sérelmi politikát összekössék a reformok ügyével, s így, törvényes, békés úton jussanak el a polgári Magyarország megalkotásához. Ennek a taktikának az egyik legkövetkezetesebb s legsikeresebb képviselője volt Kossuth Lajos. Pályája kezdetén részt vett Zemplén megye adózóinak összeírásában, s ez a tapasztalat ébresztette rá a jobbágyság hihetetlen nyomorára. 1832-36-ban a pozsonyi országgyűlésen Országgyűlési Tudósítások című kéziratos lapja volt az első, amely a cenzúra megkerülésével részletes tudósításokat közölt az országgyűlés működéséről. Kossuth már ezzel kihívta maga ellen a hatalom birtokosainak haragját. Az országgyűlés befejezése után Törvényhatósági Tudósítások címmel indított lapot, s ezért letartóztatták, majd többéves börtönbüntetésre ítélték. „Szenvedni megtaníthatnak, félni nem” - mondta ekkor. Csak 1840-ben nyerte vissza szabadságát. Kossuth szabadulása után sem vonult vissza a politikai élettől. A Pesti Hírlap szerkesztőjeként cikkek tucatjaiban népszerűsítette a reform eszméit, s mutatta be a fennálló feudális állapotok tarthatatlanságát. Meggyőződésévé vált, hogy csak a jobbágy viszonyok teljes felszámolása révén biztosítható a magyar polgári átalakulás sikere. Úgy vélte, hogy csak ennek révén lehet elkerülni a nemesség és az ország létét veszélyeztető polgárháborút. Az általa is kidolgozott érdekegyesítési program célja az volt, hogy a magyarországi polgári átalakulás a magyar nemesség vezetésével, az ország önállóságának megőrzésével történjen. 7
