Hermann Róbert: Kossuth és kortársai. Hermann Róbert és Dobák Géza kiállítása (Kecskemét, 2002)
Okmánytár
Pest, 1837. június 6. Kossuth László levele Bezerédj István táblabíróhoz Jún. 6-ikán Bezerédy István úr[na]k Te[kin]t[e]tes fő Táblabíró Úr! Folyó holnap 2-ikán hozzám intézett nagybecsű úri levelét egész tisztelettel vettem. Azon, rajtunk esett, nem ugyan egészen váratlan, de mégis reménytelen s szörnyű csapást csak a szerencsétlen fiam jóakaró urainak s most kitűnő barátainak szíves részvétek teheti elviselhetővé. Azok között a Te[kin]t[e]tes úr, kinek kegyével különösen dicsekedek, fő helyet foglalván, (hízelkedés nélkül mondom, mert a T[ekinte]tes úrtúl ajándékul kapott könyvecskében örök emlékül beírt soraival bizonyíthatom) úri levelében nyilatkozott irántunki kegyes leereszkedése, érzékeny részvéte s szíves vigasztalása különös jótékonysággal hatott sebhedt szíveinkre, melyet, mivel meghálálni tehetségünk hijányzik, annak némű pótlására vegyes a Tfekintejtes úr zálogul azon egyetlen hatalmunkban lévő biztosítást, hogy nagy lelkének örökös tisztelői leszünk, a fiam részérül a T[ekintet]es úr előtt ösméretes karaktere kezeskedvén. A fiamat illetőleg: nem félek én a dolog kimenetelétül, sőt, bízván az Istenben, az igazságban és szegény fiam ártatlanságában, erősen hiszem, hogy ámbár a hatalom mindent tehet, az igazság győzni, és a T[ekintet]es úr jövendölő óhajtása valósulni fog: de rettegek attúl, nehogy amidőn erre régen elkészült erős lelkét a fogság nem képes megtörni, egészsége még nem lévén tökéletesen helyreállítva, különben is gyenge alkatú testére annál nagyobb behatással legyen. Mert ámbár a vele való bánás fogságnak meglehetős szelíd, kiszolgálatra s élelemre nézve kívánsága teljesíttetik, nékünk pedig egyéb szükségeit pótolni, ötét könyvekkel ellátni (de ettül már elestünk azon rendelés adatván tudtunkra, hogy a kívánandó könyveket az ararium2 megszerzi) s pecsételetlen levelezni (bebocsáttatásunk iránti, Felséghez nyújtott folyamodásunkra mai napig is semmi válasz nem érkezvén) meg volt eddig engedve; de oly munkás embernek csak a szabadságtúli megfosztás, a szabad levegőtül való elzárás, a munkátlanság s a magány unalma a legerősebb testnek is kész nyavalya. Ehhez járul azon bizonytalanság, hogy a hosszú levél mégsem adatván meg néki, nem tudja, mivel vádoltatik, s talán szántszándékkal halasztatik, hogy elfogattatását nem törvényesíthetvén, fogsága ideje a kitűzött célnak biztosabb elérésére hosszabbíttassék. Családomtúl a T[ekintet]es úrnak s velem együtt az asszonynak ösmeretlenül is szíves tisztelet, s kézcsókolás, ki további úri kegyeibe ajánlott, szünetlen tisztelettel maradok. Magyar nyelvű sk. fogalmazvány. 2 kincstár 45
