Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA
4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA, VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA A HAVASI NÉPESSÉG A lassan születő újkori szórványtelepülések lakossága az önszerveződésnek mindig és mindenütt ugyanazon a fokozatain, állomásain halad át. Az önállósodási, társadalmasulási folyamat általában a külterületi iskolák megteremtésével kezdődik. Folytatódik az egyházi önállóság elnyerésével, és befejeződik a közigazgatási önállóság kivívásával. Az önszerveződés azonban csak akkor lehetséges és akkor sikeres, ha van elegendő olyan tanyai lakos, akinek érdekében áll a társadalmasulási és önállósodási folyamat véghezvitele. Ezért a varsági tanyaközség kialakulási folyamatának bemutatása során is először az önszerveződés alapját, a szétszórtan élő havasi népet kell a rendelkezésemre álló kevés adat alapján ismertetni. Kiindulásként visszautalok Laiber Antal oroszhegyi plébános 1880. január 26án íródott és az előző fejezet végén idézett levelére, amelyben arról tudósította püspökét, hogy hívei közül körülbelül 700-an élnek állandó jelleggel a Küküllön túli havasokban. 323 Ez az óriási szám a hegyi tanyák kialakulásának előrehaladott állapotáról tanúskodik. Fentebb idéztem az udvarhelyi "járási elnök" 1855. évi rendelkezését, amellyel szigorúan megtiltotta, hogy némely oroszhegyiek tartósan, illetve véglegesen kiköltözzenek havasi szállásaikra. Az 1855. évi tiltás bizonyára a kiköltözés kezdeti próbálkozásait jelzi. Az 1880. évi házszentelés idején pedig Oroszhegy község 2540 fős 324 népességéből már 700 fő a Küküllön túli havasok hegyi tanyáiban lakott. Az 1855 és 1880 közötti 25 esztendő hozta meg tehát azt a lényeges változást a nagymúltú oroszhegyi havashasználat és havasi szállástartás történetében, amelynek eredményeként a havasi szállások egy része állandó lakóhellyé alakult át, vagyis időszakosan használt tartozéktelepülésből szórványtelepülés alkotó egységévé, teljes életkeretet jelentő hegyi tanyává vált. Az 1880 után keletkezett oroszhegyi hivatali iratokban sokszor szó esett a havason lakó oroszhegyiekről. A hivatali szóhasználatban többek között erdei lakosoknak, havasi lakosoknak nevezték őket. Előfordult, hogy alföldi mintára, a varságiakat az oroszhegyi puszták lakói, a hegyi iskolákat pedig az oroszhegyi puszták iskolái megjelöléssel illették. A nyakatekert fogalmazás kiváló példájának látszik a szétszórt varsági házak erdei laktanyák megnevezése. 325 Az együvé tartozás tudatának szép megnyilvánulásaként értékelhető viszont az a levél, amelyben Oroszhegy vezetői 1902-ben havason lakó falus/eleinknek nevezték a varságiakat. 326 1880. aug. 24-én az oroszhegyi teljes megyegyűlés évi 20 forint fizetést szavazott meg a frissen megválasztott Kovács Imre megyebírónak: "mivel a megyebíró 323 OPI. Plébániai iratok. 1880. 324 NÉPSZ. 1912. 871. 325 OPI. Egyházközségi jegyzőkönyvek. 1869 - 1902. 8., 10., 16., 19., 23., 24., 126. 32 OPI. Plébániai iratok. 1902. A varsági templom építésének ügye. - A telekadományozó levél másolata megtalálható a VAPI-ban is.
