Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
3. A HAVASHASZNÁLAT MÚLTJA A NAGYKÜKÜLLŐ FORRÁSVIDÉKÉN
Miként fentebb már utaltam rá, a "Küküllön innen" és a "Küküllön túl" kifejezés oroszhegyi tájszemléletet tükröz, amelynek forrása az Oroszhegy faluból való északra tekintés. Az efféle megkülönböztetés alapja a Nagyküküllőnek az a szakasza, nagyjából nyugat-keleti folyásiránya, amellyel átmetszi, kétfelé tagolja a hosszan elnyúló oroszhegyi határt. A történeti források két sűrűsödési körének időbeli és térbeli elhatárolódása a havashasználat varsági múltjának kérdéskörét tekintve felvet bizonyos kutatási nehézségeket. Mivel tanulmányom a varsági hegyi tanyák kialakulásának folyamatáról szól, nyilvánvalóan felmerül a kérdés: Meddig vezethető vissza az oroszhegyiek varsági szállástartása és havashasználata? Mivel Varság XX. századi területére a második sűrűsödési kör forrásai vonatkoznak, a válaszban csak a XIX. század elejét és a XVIII. század végét jelölhetjük meg, mint dokumentálható időpontot. Valószínű azonban, hogy az oroszhegyiek varsági havashasználata és havasi szállástartása ennél jóval régebbi. Erre int az a körülmény, hogy az alapul vehető források, a második sűrűsödési kör dokumentumai ekkor kezdődnek, és e forrásokból, feltűnésük idején, a havasi irtáskaszálók és a havasi szállások használata élő, bevett gyakorlatnak látszik. Másrészt az első süsüsödési kör legrégibb dokumentumában, a fentebb már többször hivatkozott 1569. évi perben a "Küküllön túl való nevezetes helyekről", a "Küküllön túl való havas állapotjáról", vagyis a XX. századi Varság területéről esett szó.-84 Az a tény, hogy 1569-ben Szentlélek és Bogárfalva erősen áhítozott Varság területére, Oroszhegy pedig minden eszközzel védelmezte Küküllön túli havasait, arra mutat, hogy a Varság pataka táján elterülő havasok fontos szerepet töltöttek be Oroszhegy népének gazdálkodásában. Sajnos, az 1569. évi perrel az éppen induló fonal megszakad. A források első sűrűsödési köre, legalábbis annak feltárt és megismert része, nem lép túl a Küküllön. 285 A "Küküllön inneni" terület havashasználatának jól feltárulkozó XVI. századi rendje, különösen a nyuládi havasi szállások világa némileg sejteni engedi, hogy miféle havashasználati módok jellemezték az oroszhegyiek "Küküllön túli" birtokait is. Joggal feltételezhető, hogy más hegyi tájakhoz hasonlóan, a havashasználat Varság területén is egyidős a havasbirtoklással. A havasi szállás pedig a havashasználat egyik fontos eszközének tekinthető, következésképp, valószínűleg egyidős a havashasználattal. Az oroszhegyiek 1569 óta dokumentálható varsági havasbirtoklásának kezdete a középkor jeltelen homályába vész. Vele együtt merül a középkor írástalan messzeségébe a Küküllön túli havashasználat és a varsági havasi szállástartás kezdete. A források két süsüsödési köre, pontosabban 1569 és a XIX. század varsági havashasználati adatai között további levéltári kutatásokkal talán még fellelhetők az összekötő láncszemek. Ehhez azonban sok kitartás és nagy kutatói szerencse kell! Oroszhegy havasi határának egészére tekintve, amelynek egyik felére a források első sűrűsödési köre, másik felére pedig a források második sűrűsödési köre vonatkozik, megállapítható, hogy a XVI. századi Küküllön inneni havashasználat és a XIX. századi Küküllön túli, varsági havashasználat között nem mutatkozik USZO. I. 15. Leszámítva azt az 1594. évi periratot, amelyben a Tartódnyaka, valamint a Varság és a Varság töve helynevek először előfordulnak. (SZO. VIII. 342 )
