Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

3. A HAVASHASZNÁLAT MÚLTJA A NAGYKÜKÜLLŐ FORRÁSVIDÉKÉN

vagy ha egy kívülálló tanú havasi pásztorok szállásáról beszél, az a szállás valóban településnéprajzi, tanyatörténeti értelemben vett pásztorszállás-e, vagy egybeesett az állatok gazdájának, a pásztor alkalmazójának irtáskaszálón létrehozott havasi családi telephelyével. Az utóbbi lehetőséget semmiképpen nem zárhatjuk ki. Más szóval, a XVI-XVII. század esetében nem minden pásztorszállást sejtető adat vonatkozik valódi, néprajzi értelemben vett pásztorszállásra, és nem minden családi gazdasági telephelynek látszó adat jelent valódi szénafeletető - állattartó - földművelő telephelyet. A pásztorkodás domináns családi jellege miatt a kétféle szállás összemosódhatott, illetve az irtáskaszálón létrehozott családi telephely magába fogadhatta a családi falka pásztorának szállását. Mindez arra int, hogy a kutatónak az átlagosnál is figyelmesebb, alaposabb szövegfilológiai elemzést kell végeznie, amikor XVI. századi vallomásokat tanulmányoz.

280 Az 1592. évi per vallomásai alapján megállapíthatjuk, hogy a fancsaliak nyuládi családi gazdasági telephelyein jobbára szolgalegények tartózkodtak kint az állatokkal. Gondozták, etették a rájuk bízott jószágot. Fennmaradó idejükben zsindelyt készítettek, lécet faragtak.

2 1 A havasi irtáskaszálókat általában vékony fa rudak felhasználásával bekerítették. Az irtásokon létrehozott szállások néhány épületét megemlítették az 1592. évi per vallomástevői. A tanúk emlékezete szerint a fancsali gazdák havasi szállásain volt: kaliba, honoson lakó kaliba, havasi erdei ház, árnyék,

2

*

2 isiálló. A sort valószínűleg megtoldhatjuk a meg nem nevezett csűrrel, amelybe a szénát "berakták" és amelynek talán része volt az istálló. Alföldi párhuzamok, a szállástartó gyakorlat egyetemessége A XVI. század végi, különösen a fentebb idézett 1592. évi havasi szállástartásra vonatkozó adatok azért fontosak a magyar településnéprajz és agrárátörténet számára, mert a havasalji székely gazdák havasi szállástartó gyakorlatát dokumentálják, és visszavezetik a XVI. század közepéig, a történeti források tömeges feltűnésének kezdetéig. A XVI. századi udvarhelyszéki perekből megismerhető szállás-adatok nagyjából egyidősek alföldi testvéreikkel, a XVI-XVII. századi kecskeméti és nagykőrösi mezei-kert-adatokkal. Mindebből következik, hogy az udvarhelyszéki székelyek magánbirtoklású irtáskaszálókon létrehozott havasi szállásai nemcsakhogy valamiféle mellékhajtásai a magyar paraszti tartozéktelepülések nagy fajának, amelyre ajánlatos figyelni az Alföldre koncentráló magyar tanyakutatásnak, hanem egyidősek a megosztott mezővárosok és falvak településtartozékainak legrégibb alföldi példáival.

283 280 A pásztorkodásra, illetve annak településnéprajzi megítélésére: BÁRTH János 1996. 100-102. 281 USZO. II. 86., 89. 282 Az árnyék szarvasmarhák számára épített nyitott oldalú fészer, szín, amelynek szalmából, szénából, gazból, ágakból rakott fedelét faágasok, faoszlopok tartják. Az 1592. évi adat jóval régebbi, mint az EMSZT I. köt. 428. oldalán szereplő 1692-es előfordulás. 283 Az alföldi tanyafejlődés kezdeteire: MÁRKUS István 1943 - PAPP László 1936 - BÁRTH János 1996 (további irodalommal!) - az alföldi ártéri szállásokra ANDRÁSFALVY Bertalan 1975 BÁRTH János 1975.