Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

3. A HAVASHASZNÁLAT MÚLTJA A NAGYKÜKÜLLŐ FORRÁSVIDÉKÉN

János Geréb hajdani határigazításáról. János Geréb a "Szek hagiasabul" járt Nyulad tájékán. A tanúk emlékezése szerint vele voltak: Vágási Kelemen, Balassi János, Szabó Imre, Nyíró Ferenc és "teöbb jámborok". Az oroszhegyiek beleegyezésével megfelelő területeket "szakasztottak" a szenttamásiaknak és a fancsaliaknak.

192 A legkorábbi fennmaradt udvarhelyszéki törvénykezési perben is nyomára akadhatunk egy Oroszhegyet érintő havasi egyezségnek. 1569-ben többször emlegettek egy compositionalis levelet vagy kontraktust, amely Ugrón János és Orbán Ferenc előtt született. A két férfiú valószínűleg széki tisztségviselő volt. Kontraktuális levelükkel "megosztották" a Nagyküküllőtől Oroszhegy felé eső erdőségeket Szentlélek és Bogárfalva között.

193 Ez az esemény 1569 előtt, valamikor a XVI. század közepén történt. Perbéli jegyzőkönyvi megörökítése a fejedelmi közhavas, az Ország havasa helységek közötti tartós felosztásának legrégibb fennmaradt írott emléke. Az 1592. évi fancsali határperben olvashatunk más hivatalos osztozkodásról is, pl. egy 70 éves ilkei tanú, Antonius Kandó előadásában: "Egjczer határt is czinaltak vala az Hauas Allia keozeot, Orozhegj, like és Szent-Thamas keozeot"}

94 Több tanú emlegette Oroszhegy határkijelöléseit, amelyekre alább még visszatérek. 1594. jún. 20-án Báthory Zsigmond fejedelem levélben biztosította Fancsal, Pálfalva, Váralja és Farkaslaka helységek lakosait arról, hogy az emberi emlékezet óta szabadon használt közös erdőket és havasokat, különösen a Farczádszállása és Fenyőczötört nevü helyeket, az ott járatandó sertések tizedének megadásával ezután is szabadon használhatják. Ugyanekkor megengedte Perusith Máténak és utódainak, akiknek a fenti falvakban részjószágot adott, hogy az említett erdőkben és havasokban sertéseiket szabadon tarthassák.

195 1592-re úgy elmérgesedett az oroszhegyiek viszonya a fancsaliakkal a nyuládi havasi erdők miatt, hogy a legmagasabb rangú patrónushoz, a fejedelemhez fordultak. Az oroszhegyiek tájékoztatták a fejedelmet a fancsaliak nyuládi erőszakos foglalásairól. A fejedelem missilis levelében megparancsolta az udvarhelyi kapitánynak, Mindszenti úrnak, hogy a Fancsallal való vitát törvény előtt igazítsa el. A fejedelem kinyilvánította, hogy az oroszhegyi határt megoltalmazza.

196 így kezdődött az Oroszhegy és Fancsal közötti 1592. évi nyuládi per, amelynek bemutatására alább még visszatérek. A székely felkelés leverése és az udvarhelyi Székelytámad vára megépítése utáni félévszázadban, a székely elnyomatás idejében sok szó esett a perekben a "fejedelem számára" végzett havasi sertésdézsmálásokról és más makkfoglalásokról. E hatósági beavatkozások a fejedelmi havasbirtoklás felelevenített hagyományán alapultak. 1599-ben megszólalt tanúként az egyik "végrehajtó" is, Farcadi Jakab Miklós, aki valaha a "warhoz való ispán" volt és feljárt Nyuladba, hogy a "fejedelem számára" dézsmálja a makkon tartott disznókat.

197 USZO. II. 92-93. USZO. I. 15. USZO. II. 94. SzO. VIII. 322-324. USZO. II. 73. USZO. III. 116.