Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

1. A TELEPÜLÉSNÉPRAJZI KÉP NÉHÁNY VONÁSA

1. A TELEPÜLÉSNÉPRAJZI KÉP NÉHÁNY VONÁSA Székelyvarság jellegzetes erdélyi magyar hegyi szórványtelepülés, amelynek van egy másodlagosan formálódott, természetes sűrűsödéssel létrejött és felsőbb szorgalmazással növelt, falusias képet mutató központja. Itt állnak a középületek: a templom, a községháza, az iskola, a kultúrház, az egészségház. Itt működik a legnagyobb bolt, és a legnagyobb kocsma. A templom és a kocsma közötti térségen találkoznak egymással vasárnaponként a távoli hegyi tanyák lakói. Varság község területén 1992-ben közel félezer lakóházban 1536 lélek élt. Egy hivatalviselő család kivételével valamennyien római katolikus székely magyarok. Az erdős hegyekkel övezett, magas fekvésű Varság község manapság Zetelaka felől közelíthető meg egy század eleji építésű, meglehetősen elhanyagolt kövesúton. Más irányba nem vezetnek a településről motoros jármüvekkel járható utak. A Zetelakára, illetve Székelyudvarhelyre vezető egyetlen kövesúton kívül Varság területén zötyögősen bár, de lehet autóval közlekedni a néhol utcának tűnő Tisztási úton, a Nagyküküllő térségében haladó erdei úton és a Nagykút pataka mellett kanyargó úton. A mély völgyekkel tagolt fennsíkrendszer egyik fennsíkrészletéről a másikra csak üggyel-bajjal, leginkább gyalog lehet eljutni. A tanyás határrészek dűlőútjai az év nagy részében autóval járhatatlanok. A lovas kocsi is nehezen vergődik át a sáros kátyúkon. Bagzos alsó részébe a Központból legegyszerűbben gyalog lehet eljutni. Varságot nehezen átjárható erdős hegység választja el a hajdani anyaközségétől, Oroszhegytől. A különösen magas fekvésű, nagy múltú Oroszhegy falu egyike a hajdani Udvarhelyszék ún. havasalji településeinek. A szilvapálinkájáról Erdélyszerte híres Oroszhegy évszázadokon át nagy területű hegyes-erdős határt, roppant kiterjedésű „havasokat" mondhatott magáénak. Távoli havasain jött létre a varsági szórványtelepülés, amely 1907-ben sok-sok erdővel együtt önálló községként elszakadt Oroszhegytől. Mindebből következik, hogy Varság lakosságának nagy többsége oroszhegyi származású. A varságiak ősei Oroszhegy faluból költöztek föl hegyi tanyáik romantikus, bár fölöttébb nehéz sorsot nyújtó világába. Amikor Varság területe még Oroszhegyhez tartozott, a mai varságiak elődei, a havasokon tartózkodó oroszhegyiek lovas kocsival is rendszeresen közlekedtek az erdős hegyeken át Varság és Oroszhegy között. Mára ezek a nehezen járható ősi utak elvesztették hajdani jelentőségüket. Napjainkban, ha a varságiak Oroszhegyre akarnak utazni, akkor először Zetelakán át leereszkednek Udvarhelyre. Onnan egy másik úton több falun át közelítik meg az út és a havasalji falusor utolsó faluját, Oroszhegyet. Ha Udvarhely környékén beszédbe elegyedünk a járó-kelő székelyekkel, és szóba hozzuk Varságot, beszélgető partnerünk biztosan megjegyzi némi humorral, hogy Varság akkora területen fekszik, mint Bukarest. Ebben van némi igazság, hi-