Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY
Bethlen Gábor egyik 1625. évi leveléből tudjuk, hogy az udvarhelyszéki Atyha falu lakói három évvel előbb, vagyis 1622 táján elhagyták az unitárius vallást, és újra római katolikusok lettek. Bethlen Gábor elismerte döntésüket és megvédte őket a korondi unitárius prédikátor zaklatásától. 114 Valószínűleg az oroszhegyiek számára is ebben az időben nyílt lehetőség arra, hogy visszatérjenek a római katolikus egyház kötelékébe. 1630 táján Oroszhegy népe már újra római katolikus vallásúnak számított 115 Források hiányában nem tudjuk, hogy Oroszhegyen milyen mélységű és milyen mértékű volt a vallásváltoztatás. Lélekben valóban protestánssá lettek-e átmenetileg az oroszhegyiek, vagy csak sorsukba beletörődve türelmesen hallgatták protestánssá fordult papjuk újmódi prédikációit? Áttért-e az új hitre a falu teljes lakossága, vagy csak egy része tartozott a református prédikátor híveinek sorába? Valószínű, hogy a rövid életű reformáció Oroszhegyen nem volt minden lakosra kiterjedő, teljes és tudatformálóan elmélyült. Inkább felső hatalmi tényezők által szorgalmazott, papok és más írástudók által keresztül vitt, külsőségekben megnyilvánuló, felületes hitváltoztatás történt. Oroszhegyen nem alakult ki református vagy unitárius öntudat. Az oroszhegyi nép lélekben mindig katolikus maradt, hiszen egy protestáns többségű és jobbára protestáns vezetésű országban, az erdélyi fejedelemségben, több környező falu népével együtt, a csíki és a gyergyói székelyekhez hasonlóan, megőrizte, illetve a lehetőség megnyíltával újra kinyilvánította katolikus voltát és újjászervezte római katolikus egyházát. A reformáció átmeneti térhódításával függ össze az a történeti irodalomban fellelhető adat, miszerint a XVII. század elején Oroszhegy Szentkirály filiájának számított. 116 Nehezen képzelhető el, hogy normális viszonyok között egy falu, amely közvetlen környezetének kis falvaival, pl. Szentkirállyal ellentétben mint templomos falu szerepelt a XIV. századi tizedjegyzékekben, a XVI-XVII. században pedig, az összeírások tanúsága szerint, a legnagyobb lélekszámú falu volt a környéken, egy szomszédos kis falu filiája legyen. Ehhez különleges megrázkódtatás kellett. Ilyen megrázkódtatás lehetett a reformáció rövidéletű térhódítása. Ha a XVII. század elején Oroszhegy valóban Szentkirály filiája volt, a filia szerep a reformáció villongásaival, viharaival, a katolikus papok hiányával függ össze, és eredendően protestáns értelemben értendő. 117 114 VESZÉLY Károly 1860. 289-291. - JAKAB Elek - SZÁDECZKY Lajos 1901. 351. 115 SAVAI János 1997. 155. - 1630-ban Oroszhegyen már katolikus ticentiatus működött. - POKOLY József 1904-1905. V. 231. - a visszatérést 1610 és 1620 közötti időre teszi. - ORBÁN Balázs 18681873. I. 98- úgy fogalmazott, hogy a havasalji lakosok „Rákóczi", azaz I. Rákóczi György fejedelem (1630-1648) alatt tértek vissza régi vallásukra. 116 DÁVID László 1981. 237. 117 Oroszhegy filia jellegét emlegették az 1606. évi udvarhelyi református zsinat határozatában. (VESZÉLY Károly 1860. 341.) Négy évvel később azonban Oroszhegyi Pétert, mint oroszhegyi papot hívták meg papnak Zetelakára. Egy 1630. évi katolikus jelentésben olvasható, hogy Szentkirálynak két filiája van: Oroszhegy és Diafalva. (SAVAI János 1997. 115.) Különös, hogy a jelentés készítője az Oroszhegy tízesének számító Diafalvát is filiának értelmezte. Valószírüleg az okozhatta a zavart, hogy ebben az időben az oroszhegyiek egy Diafalva területén álló kis templomot használtak. Az állandó fi 1 iáli s állapot 1748-ig történő kitolása kockázatos (Vö.: DÁVID László 1981. 237.), hiszen 1688-ban egy oroszhegyi vonatkozású egyezséglevélben "Oroszhegyben lakó megyés pap"-ról írtak. (OPI. Lelkészi Ügyiratok. 1688.) További kutatásokkal kell tisztázni, hogy a nem túl következetes Schematismusban is emlegetett 1748-as évszám (SCHEMATISMUS 1903. 208.) miféle újjáalapításra, megújulásra vonatkozik.
