Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY
Erdélyben viszont ez az időszak volt az önálló fejedelemség korszaka, irattermelő hatóságokkal, magyar bíráskodással. Udvarhelyszék XVI-XVII. századi történeti forrásaiból különösen fontosak a fennmaradt törvénykezési jegyzőkönyvek és a hadi célokat szolgáló összeírások. A legrégibb fennmaradt udvarhelyszéki perek szövegei az 1569 és 1600 közötti évekből a Székely Oklevéltár új sorozatának három kötetében megjelentek. Folytatásuk, a XVII. századi perek nagy tömege a XVII. századi összeírásokkal egyetemben a Kolozsvári Állami Levéltárban kutatható. 94 Ismereteim szerint a pápai tizedjegyzék után több mint kétszáz évvel 1566-ban tünt fel újra Oroszhegy neve írott szövegben. A János Zsigmond király hadában híven szolgált udvarhelyszéki főemberek és lófők névsorában szerepel Barabás Miklós oroszhegyi lakos. 95 A következő évben, 1567-ben, amikor a szászsebesi vár építéséhez szükséges pénz előteremtése érdekében adót vetettek ki a székely falvakra, az udvarhelyszéki helységek sorában ott szerepel Oroszhegy is 56 kapuval. Sok székely falu neve, elsősorban azoké, amelyek a pápai tizedjegyzékek idején még nem voltak templomos helyek, ezen a listán fordul elő először írott alakban. Az 56 kapuval Oroszhegy messze megelőzte a környező falvakat, sőt még a táj városait, így Udvarhely városát is. 96 Az 1567. évi falulajstrom fontos tájtörténeti tanulsága, hogy 122 helységnevet tartalmaz Udvarhelyszék területéről. Ez a szám nagyjából megközelíti a XIX-XX. századi faluszámot. Mindebből következik, hogy 1567-ben a táj településhálózata már létezett, teljesen kialakult és rögzült állapotot mutatott. A havasi szórványtelepülések létrejöttét leszámítva lényegesen azóta nem változott. A másik fontos tanulság abból adódik, hogy az 1332-37. évi tizedjegyzékek 42 udvarhelyszéki templomos faluja kivétel nélkül megtalálható az 1567. évi lista falunevei között. Vagyis, nincs nyoma annak, hogy jelentős pusztásodási folyamat ritkította volna az udvarhelyszéki székely falvakat a XIV-XV-XVI. században. Ha ez igaz, akkor feltételezhető, hogy a pápai tizedjegyzékben szereplő székely falvak, köztük Oroszhegy is, megtelepedésüktől fogva 1567-ig folyamatosan lakottak, vagyis kontinuusak voltak. 1567-től legtöbbjük kontinuuitása már nem lehet kétséges, mert levéltári adatok sokaságával igazolható. Mindebből következik, hogy Oroszhegy falu, mivel középkori folyamatossága okkal feltételezhető, a XVI. század második felétől pedig megszakítatlan léte elégséges történelmi dokumentummal igazolható, minden jel szerint a székely letelepedéstől a XX. század végéig kontinuus, vagyis folyamatosan létező székely falunak tekinthető. A fennmaradt udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek legrégebbike 1569-ből származik. Különös véletlen, hogy éppen oroszhegyi, sőt mondhatnánk, varsági vonatkozású, hiszen a Küküllön túl fekvő havasok sorsáról esett benne szó. így a Székely Oklevéltár új sorozatának első kötete oroszhegyi perrel kezdődik. 97 Különös értéke ennek a pernek, hogy a végén felsorolták 58 megesketett oroszhegyi lakos nevét. Mivel két évvel korábban, 1567-ben Oroszhegyen 56 kaput vettek számba, feltételezhető, hogy az 1569. évi 58 férfinév Oroszhegy összes USZO. - KÁL. UTJ. - KÁL. SZL. SZO. II. 203. SZO. II. 220. - JAKAB Elek - SZÁDECZKY Lajos 1901. 267-268. USZO. I. 15-16.
