Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY

van szó, hanem arról a feltételezhető ős-Oroszhegyről, amely a telegdi székelyek udvarhelyszéki letelepedése előtt, Tartód vára virágkorában már esetleg létezett. Felvetésem alapja Oroszhegy helység különleges neve és újkori havasbirtoklásának rendje. A névtudomány és a településtörténet azokat a helységneveket, amelyek önmagukban vagy összetételben, ragozva vagy ragozatlanul tartalmazzák a német, cseh, tóth, orosz, oláh, rác, horvát, olasz, besenyő, szász stb. népneveket, a megnevezett népek egykori jelenlétével hozza kapcsolatba. Következésképp Oroszhegy neve valamiféle keleti szláv népcsoportra utal, amelyet a magyar államiság korai időszakában, a telegdi székelyek Udvarhelyszéki letelepedése előtt államszervező akarat telepített, bizonyára határvédő célzattal, talán éppen Tartód várának kiszolgálására, a Görgényi-hegység peremére, az Őrhegy alá. A gyepüvonal kijjebb tolása idején az oroszhegyi határvédők vagy továbbköltöztek az új határok tájékára, vagy beleolvadtak a nagy tömegben letelepedő telegdi székelyekbe. (Következésképp, nehezen állapítható meg, hogy Oroszhegy mai székely népe elődjének tekintheti-e, és ha igen, milyen arányban a hajdani határőrző "oroszokat", vagy pedig a gyepüvonal keletre tolódása, illetve a telegdi székelyek áttelepedése idején teljes népcsere történt a magas fekvésű faluban.) Közbevetőleg szükséges megjegyeznem, hogy a tudomány által legtöbbször lenézett, megmosolygott népetimológia Oroszhegy helység nevét nem az újkorban meglehetősen kedvezőtlen csengésű orosz népnévvel, hanem az oroz szó "les, titokban figyel" jelentésével hozza kapcsolatba. Kiválóan megfogalmazta ezt a vélekedést Oroszhegy helység jegyzője 1865-ben Pesty Frigyes kérdésére adott válaszában, amikor a faluban élő hagyományra hivatkozva az Oroszhegy nevet úgy magyarázta, hogy az oroszhegyiek valamikor a falujuk mellett emelkedő Őrhegyről "orozva kémlelték" az ellenség hadmozdulatait.

53 Ha valami csoda folytán kivételesen a népetimológia közelítené meg az igazságot, témánk szempontjából az eredmény ugyanaz lenne, mint az orosz népnévből való helynév-eredeztetés esetében: nevezetesen a hajdani őrző, határvigyázó szerep feltételezhetősége. Erre áttételesen Orbán Balázs is célzott, amikor az Oroszhegy felett magasló Őrhegyről és a szintén Oroszhegy melletti Deskő-hegy Mákvárának nevezett, bokrokkal benőtt helynevéről írt. Úgy vélte, az Őrhegy név mindig közeli várat feltételez. Ezt Mákvárában vélte fölfedezni, amelyről azt gyanította, hogy "hihetőleg elővára volt a messze hátrafekvő Tartód-nak."

54 Az Árpád-kori Oroszhegy falu és Tartód várának kapcsolatát gyaníthatjuk a XX. századi Székelyvarság tájékán elterülő "havasok" XVI-XIX. századi birtoklási viszonyaiból is. A Nagyküküllő felső folyása, a Varság pataka, a Nagykút pataka, a Tartód pataka és a Nagyág pataka környéki őserdei tájat a XVI-XVII. században "Ország havasa" néven emlegették. (Tanulmányomnak a havasi szállástartásról szóló részében erről bővebben lesz még szó.) Az Ország havasa, illetve a tőle nyugatra eső erdőség sokszor szerepelt a XVI-XVII. századi udvarhelyszéki perekben. Mintha egy láthatatlan kéz ismeretlen időpontban elosztotta volna a 53 PFH. 80. - A történeti hűség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy a XVI-XVII. századból bőségesen fennmaradt udvarhelyszéki perekben, ahol a szavak sz beííjét gyakran z formában jelenítették meg, Oroszhegy falut következetesen Orozhegy-nsk írták. (USZO., KAL. UTJ.) 54 ORBÁN Balázs 1868-1873.1. 104.