Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

6. A SZÓRT TELEPHELYEK NÉPRAJZI ARCULATA

7. telephely Varság. 48. (Sólyomkő) Bálint Györgyné, Pál K. Eszter háza Az adatfelvétel ideje: 1992. V. 18-19. A tanya a Sólyomkő nevű határrész déli felén található. Épületei a XX. század elején épültek. (A tulajdonos anyja 1904-ben már az 1992-ben is álló tanyai lakóházban született.) A tulajdonos, Bálint Györgyné, Pál K. Eszter, aki 1923-ban ezen a tanyán született, anyai ágon örökölte tanyáját. Néhai férje, Bálint György, akit jobbára Medve néven emlegettek, 1940-ben reá szállt, vagyis vőnek jött a házhoz. A tulajdonos apja, Pál. K. Imre ugyancsak ide szállt, amikor elvette a tulajdonos anyját, az 1904-től 1971-ig élt Tamás Gy. Máriát. A tulajdonos anyai öregapja, Tamás Gy. János, akit Győri János-ként emlegettek, feleségét pedig Dénes Ágnesnek hívták, 1960 táján 82 éves öregemberként halt meg. Fiatal korában ő építette a Sólyomkő 48. sz. tanya épületeit. Tamás Győri János Oroszhegyből származott. A családi hagyomány szerint mezőpásztor volt, akit a nép fogadott meg a határ őrzésére. Mindez valószínűleg még oroszhegyi lakos korában történt. Értett a kerekes mesterséghez. Varságra kerülve kocsikerekeket csinált a varságiak számára. Készített csebret, kádat is. Sólyomkői házának alsó szintjén, az alsóházban műhelyt alakított ki magának. A műhely 1991-ben még tele volt különböző famegmunkáló szerszámokkal. A tanyaalapító Tamás Győri János fiatal korában tréfára hajlamos, vidám székely ember volt. A családi emlékezet számon tartja róla, hogy egyszer kedves ijesztgetés gyanánt felesége alól puskával kilőtte a puliszkafőző üstöt. Az 1920-as évektől az 1960-as évekig több házaspár élt együtt a házban nagycsaládi szervezetben. Az 1920-as, 1930-as években Tamás Győri János és felesége, valamint lányuk Tamás Gy. Mária és vejük Pál K. Imre együttélése jelentette a családközösséget. 1940-ben, amikor Pál K. Eszter férjhezment, és férje, Bálint György vőnek jött a házhoz, a nagycsalád kibővült, három házaspárt összefogó családközösséggé vált. 1940 és 1960 között három házas férfi lakott a házban: 1. az öreg gazda: Tamás Győri János, 2. a fiatalabb gazda, az öreg gazda veje: Pál K. Imre, 3. az öreg gazda unokaveje: Bálint György. A ház lakói egy kenyéren éltek. Egy asztalnál ettek. Éjszakánként a nagyobb szobában a legidősebb és a középkorú, a túlfelé lévő kisebb szobában a legfiatalabb házaspár aludt. A legöregebb asszony, Dénes Ágnes halála után az 1950-es években Tamás Gy. János vénemberként lejárt aludni a műhelyébe. A ház két szobáján Pál K. Imre és felesége, illetve Bálint György és felesége osztoztak. 1991-ben Tamás Győri János hajdani tanyájának telephelyén az alábbi épületek álltak: Ház: fából épült, magas, kétszintes, tornácos, előreugró verendával. Csűr: két oldalán marhapajtával, közepén a tulajdonképpeni csűrrel. Disznyópajta: a csűr egyik végéhez illesztett faépület. Tyúkpajta: a csűr másik végéhez illesztett faépület. Szénacsűr: a nagy csűr mögött álló szénatartó építmény, deszkafalakkal. A mezei