Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
6. A SZÓRT TELEPHELYEK NÉPRAJZI ARCULATA
A varsági tanyák némelyikének udvarán, kertjeiben és közeli kaszálóján különböző irányba haladó kapanyom mélységű kis árkok húzódnak. Az ásóval, kapával készített keskeny csatornák neve a varsági szóhasználatban: sánc. Feladatuk sokféle. Egyik a szomszédos hegy, domb, magaslat lecsorgó vizét vezeti át a tanya udvarán. Másik a tanya melletti forrás fel nem használt vizét vezeti el a közeli patakba. Ismét másik a lakóépület tájékáról vezeti el az esővizet. Előfordul, hogy az esővíz elvezető árokba a háztartás szennyvizét is beleöntik. Miként fentebb már volt szó róla, van olyan árok, amely a közeli patak vizét juttatja el a tanya ásott kútjához. Néhol a gazda ganyélésáncot is készít és fenntart, amellyel a csűr mögötti csűrkert ganyédombjáról vezeti el a trágyalevet trágyázás céljából a közeli kaszálóra. Némely varsági gazdák úgy vélekednek, hogy a tanya közelében elterülő mély fekvésű kaszálót ki kell sáncolni, hogy jobb minőségű legyen a széna. A tanya udvarán vagy kijáró utcája tájékán elhaladó sáncok fölé lapos kövekből kis hidakat raknak, hogy könnyítsék az emberek és az állatok közlekedését, illetve védjék az árkolás épségét a járó-kelők rongálásaitól. Gyümölcsös-, virágos-, veteményes kertek A 800-900 méter tengerszint feletti magasságú Varság nem ideális gyümölcstermő terület. 466 Későn tavaszodik és korán jön a tél. Sem a talaj, sem a havasi időjárás nem kedvez a gyümölcstermesztésnek. Ennek ellenére a varsági hegyi tanyákhoz hozzátartoznak a gyümölcsfák. Szinte minden tanya udvarán, virágos kertjében, lakóháza mögött áll néhány szilvafa, almafa, körtefa, cseresznye, mogyorófa. A tanyákon járva-kelve az alábbi szilvafajták neveit jegyeztem föl: cseresznyeszilva, fehér szilva, hargasmagú szilva, fosóka szilva vagy kecskecsücsű szilva, benedök szilva, húsos szilva. Az almafák fajtái a szóhasználatban: citromalma, boralma, budai domokos, batulalma, bőralma, pónikalma, vajalma, törökbálint alma, leánykaalma, epöralma, jonatán. Utóbbi oly messze van a nyírségi és a kiskunsági homokhátságok zamatos jonatánjától, mint Makó Jeruzsálemtől. Jellemző körtefajták: veresbelü vackor, aratási vackor, bagbűz vackor, császárkörte, fojtás körte. A kevés cseresznyefa jobbára fekete cseresznyét és piros cseresznyét terem. Sok tanyához tartozik gyümölcsösnek tekinthető terület, 20-40 gyümölcsfával. A gyümölcsöskert legtöbbször a lakóépület mögött, vagy mellett található. Fái alatt kaszálható fű terem. Néha kerítés választja el a birtok többi részétől, máskor a kerített birtokon belül nyitott a szomszédos kaszálók és szántók felé. Varság római katolikus egyházának visszaemlékezések alapján megfogalmazott História Domusában feljegyezték azt a hagyományt, hogy „Varságon a gyümölcstermelés" Németh Gellért plébános, „kezdeményezésére indult meg". 467 Ez a megfogalmazás bizonyára túlzó, leegyszerűsítő és elnagyolt, mint a későn papírra vetett História Domus 1934 előtti részének sok más állítása. Kétségtelen azonban, hogy a budapesti katolikus újságíróból lett, 1902-től 1904-ig szolgáló első varsági plébános beültette gyümölcsfákkal az új plébániaépület kertjét. A varságiak gyümölcstermesztésének és kerti veteményezésének kérdéseit is taglalja: ROMS1CS Imre 1997. 169-174. VAPI. Hist. Domus.
