Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

6. A SZÓRT TELEPHELYEK NÉPRAJZI ARCULATA

kétféle udvar elválasztó kerítését. Másutt kiskaput nyitottak az út felőli kerítésen a ház közelében, hogy a ház udvarára a csűrudvar megkerülésével is be lehessen jutni. Arra is volt példa, hogy a főbejáratot mozdították el korábbi helyéről. Az átalakítás odáig haladhatott, hogy a telek ellenkező, ház felőli oldalán új főbejáratot nyitottak dísztelen nagykapuval és kiskapuval, a régi főbejárat pedig funkcióját vesztve árválkodik a csűr közelében. Kapui zárva vannak. Senki nem jár rajtuk. Csak a kiskapu virágmintás, feliratos, gazdag faragása árulkodik arról, hogy hajdan a csűr közelében volt a „bennvaló" főbejárata. A kapuváltás együtt járt a kapubejáró szerepű kis szekérút helyváltoztatásával. A telephely részei A ház előtti udvart kicsi udvarnak, a csűr előtti udvart nagy udvarnak, csűrudvarnak nevezi a varsági nép. A kicsi udvar jelölésére előfordul az udvarkert elnevezés is. A házhoz virágos kert kapcsolódhat. A csűr mögötti vagy csűr melletti kerített rakodóterületet, amely az alföldi tanyák szérűire emlékeztet, csűrkertnek nevezik. A csurkert gyöpes földjén rakják osztagba a szálasgabonát, és ott csépöli ki azt a cséplőgép, amelyet a szomszédos tanyák népe összesegítéssel működtet. A csűrkert kerítése védi a ritkábban előforduló hosszúkás szalmakazlat: a kaszajt, vagy a gyakoribb kerek szalmaboglyát: a buglyát az állatok pusztításától. Ez a kerítés oltalmazza a csurkert területén nevelt gyümölcsfákat és fiatal fenyőfákat is. Számosállat a csűrkertben nem tartózkodhat, mivel gúzsolja a szalmát és rongálja a fiatal fákat. A csűrkertben kapnak helyet a nagyobb farakások is. Akad olyan varsági gazda, aki úgy tartja, hogy „a villám oda vág, ahova hugyozik az állat", például a csűr végébe. Ezért ajánlatos a csűrkertbe néhány kőrisfát ültetni, mivel a kőrisfa távol tartja a villámot. A baromfiól közelében lévő kerített területet tyúkkertnek nevezik. A tyúkkert tartja össze napközben a kapirgáló majorságot. Előfordul disznyókért is, amely a sertések nappali tartózkodó helye. A tanyát a legközelebbi közúttal, dülőúttal összekapcsoló, kaszálók vagy szántók között haladó, mindkét oldalon kerítéssel kísért bevezető, illetve kivezető szekérutat utcahelynek, bejáró utcának nevezik. Az utcahelyet kísérő kerítés lehet karókból állogatott kert, de lehet oszlopokhoz szegezett fekvő rúdból álló, szekérterelő szerepű korlát is, amelyet vettető néven emlegetnek. Az épületek elhelyezésének, tájolásának szempontjai Miként a világ minden szórványtelepülésén, Varságon is nagy körültekintést kíván a telephely kiválasztása és az épületek megfelelő tájolása, elhelyezése. A fennsíkok könnyen vizesedő hajlatai nem alkalmasak a megtelepedésre. A dombon, földháton álló házat ajánlatos úgy elhelyezni, hogy szemmel nézzen dél, délkelet felé, mert így naponta hosszú időn át találja a nap. A lejtős oldalban meghúzódó ház a hátsó hosszanti falával vagy a hátsó végével tapad a domboldalhoz. Következésképp, az enyhe lejtő eleve kínálja a pincének, pincekonyhának használt alsó szint