Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

6. A SZÓRT TELEPHELYEK NÉPRAJZI ARCULATA

sokasága létezett a Nagyküküllő forrásvidékének havasi területén a XVI-XLX. században. Sajnos, csak néhány szűkszavú írás őrzi emléküket. Az írott adatokból nehezen idézhető fel a korai hegyi szállások kialakításának módja, használatának rendje, rég elporladt építményeinek arculata. Asottúttetején a XX. században egy olyan szállás létezett, amely a XVI-XIX. századi hegyi szállások kései utódjának tekinthető. Tanulmányozásával, megismerésével és a kutatási tapasztalatok megfontolt visszavetítésével valószínűleg könnyebbé válik az írott források hegyi szállásokra vonatkozó adatainak értelmezése.

457 ÁLLANDÓAN LAKOTT HEGYI TANYÁK Tanyai birtokok A XX. század végének varsági birtokviszonyit a viszonylag kicsi birtoknagyságok jelentik. Talán ezzel függ össze, hogy a köznapi beszédben a földet árban, vagyis 10x10 méteres területben mérik. Az 5-10 holdas birtok erőst nagynak számít. Ráadásul az örökségek révén sok gazda birtoka 2-3 darabban terül el a határ különböző részein. Az ilyen gazdák eladásokkal, vásárlásokkal, földcserékkel igyekeznek birtokaikat a tanyájuk környékén csoportosítani. Nem ritka az olyan tanya, amelyik 1 holdas kaszálóparcellán áll. Kerítések A varsági határ őserdőből elhódított részét, a kaszálók és a szántók övezetét fakerítések sokasága hálózza be. Magasról, illetve messziről nézve különösen télen számít megkapó látványnak a fehér hótakaróból kiemelkedő sötétszürke kerítések buja szövevénye. A hevederhez erősített, lécnek nevezett fenyőkarók százezreiből összeállított kerítések rendre ott húzódnak a közlekedő utak mentén, a birtokparcellák körül, a kis szántófölddarabok szélén. Ha a földeken ösvény, vagyis gyalogút halad át, amely kerítést keresztez, a kerítést ötletes átlépő állvánnyal látják el.

458 Az udvart övező kerítéseken nyitható kapu segíti a szekerek áthaladását. A háztól távol álló, határbeli kerítések szekérbejárói legtöbbször olyan avara néven emlegetett nyílások, amelyeket nem nyitható kapuval, hanem félrehúzható fekvő karókkal zárnak el. A XX. század végi idős varságiak váltig állítják, hogy hajdanán jóval kevesebb volt a kerítés Varságon, mivel kevesebb vadállat veszélyeztette a termést. Ehhez hozzátehetjük, hogy a védendő művelt terület is jelentősen megnövekedett a XX. században. A kerítések persze nem jelentettek és nem jelentenek teljes védelmet. Mellettük szükség volt a pityókaföldek rendszeres őrzésére, a férfiak gyakori kalibában alvására. BÁRTH János 1997/b. A néprajzi irodalomban elterjedt hágsó kifejezés nem jellemző a varságiak nyelvében. Az ötletes szerkezetre a legnagyobb igyekezettel sem sikerült igazán találó terminológiát feljegyeznünk. A körülményes megnevezések között talán a lépő, lépőké látszik a legfigyelemre méltóbbnak.