Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
6. A SZÓRT TELEPHELYEK NÉPRAJZI ARCULATA
6. A SZÓRT TELEPHELYEK NÉPRAJZI ARCULATA IDŐSZAKOSAN HASZNÁLT SZÁLLÁSOK Az oroszhegyiek varsági szállástartása Az oroszhegyi havasokban irtáskaszálókat birtokló hajdani oroszhegyi gazdák a rendszeresen használt távoli földjeiken gazdasági telephelyeket hoztak létre, amelyeket szállás-nak neveztek. A Varság területén huzamosan fenntartott legtöbb oroszhegyi szállás a XIX. században és a XX. század elején egy csűr-nek vagy pajtá-nak nevezett gazdasági rendeltetésű hatalmas faépítményből és egy emberi tartózkodásra használt kis faházból állt. Az oroszhegyi gazdák varsági szállásai a XX. században fokozatosan fogyatkoztak. A második évezred végén már csak hírmondóként látható néhány. Régi időket idéző oroszhegyi szállás épületegyüttese maradt fönn többek között a sólyomkői temető közelében. 452 Az oroszhegyi szállások azonban nem tűntek el nyomtalanul. Többségük helyén állandóan lakott hegyi tanya keletkezett. Csűrjeik, helyben hagyva vagy átköltöztetve, tanyai csűrökké válhattak. Sokszor emlegetett „oroszhegyi kicsi házaik" XX. század végi tanyák nyári konyhái, sütőházai gyanánt élhetnek; megnagyobbítva, átalakítva pedig lakóházként is fennmaradhattak. Az ún. oroszhegyi kicsi házak egyosztatú, boronafalú faépületek voltak, amelyek kiegészülhettek egy előtér szerepű ereszzd. Nyitott tüzelőberendezésüket kuptor, kuttor néven emlegetik. Sajnos, az 1990-es években a kiterjedt varsági tanyavilágban egyetlen működő kuptort sem találtak a kitartóan kérdezősködő és szemlélődő néprajzkutatók, holott még az állandóan lakott nagy varsági tanyaházaknak is volt kuptoruk a XX. század első harmadában. A kuptorok megszüntetésének divatja a két világháború közti években söpört végig Varságon. A XX. század végén élő idősebb nemzedék emlékezete szerint a kuptoroknak egy nagy lapos kő volt az alapja. Azon égett a tűz. A hajdani kuptor alapját képező nagy követ 1991-ben e sorok írója még megszemlélhette a fentebb említett sólyomkői oroszhegyi kicsi házban. Némely visszaemlékezés szerint a követ téglák is helyettesíthették. Él az emléke a tüztérbe nyúló, mozgatható üsttartó szolgavasnak vagy szolgafának, a cserepekből kirakott füstfogónak, a tetőtérben álló deszkakéménynek. Kutatásaink során többévi keresgélés jutalmaként öreg házak padlásán sikerült találnunk néhány olyan cserepet, amelyet valaha kuptor füstfogójának alkotórészeként használtak. Akad köztük mázatlan és kék, zöld mintás fehér mázas egyaránt. Egy részük valószínűleg ún. küsmödi cserép. Nyelvi adalékként előkerült még a nyitott tüztér megnevezésére a gócalja kifejezés. Az oroszhegyi kicsi házakban melegedtek, főztek, aludtak a szállásokon kinttartózkodó, szénacsináló vagy állatteleltető oroszhegyiek. A gócalján hasábfákkal tüzeltek. Esténként a kuptor tüzének fényénél ettek és beszélgettek a havasokban éjszakázok. 452 A szállás „oroszhegyi kicsi házának" képe megjelent BÁRTH János 1996. első borítóján.
