Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY

így határozta meg faluja helyét: „Tibód községünk nemes Udvarhelyszék Havasalyi vagy Farczádi járásának egy kisfalvája.

,,is Balassa József a magyar nyelvjárásokról írt, és 1891-ben megjelent összefoglaló könyvében a székely nyelvterület bemutatása során többször használta a havasaljai nyelvjárás kifejezést. A magyar nyelvterület egészét átfogó nyelvjárási térképén a Korond-Zetelaka vonaltól északkeletre húzódik a Havasalja felirat.

19 Dorner Béla a szászok mezőgazdaságáról írott könyvében, 1910-ben gyakran használta az Udvarhely megyei Havasalja helymegjelölést. A szász helységek mezőgazdaságának állapotát ugyanis gyakran hasonlította össze a székely földmüvelés és állattartás helyzetével. Székely példái, fényképei legtöbbször az Udvarhely környéki Havasaljáról származtak. Müvéből látható, hogy a Havasalja tájnév fölöttébb ismert és „bevett" lehetett a XX. század elején Erdély-szerte, mivel nem magyarázta meg, hogy melyik helységekre gondol, amikor az Udvarhely megyei Havasaljáról ír.

20 A némiképp halványodó tájnév életre keltését, „rehabilitálását" szorgalmazta névtudományi írásában Kovácsné József Magda. Tanulmányainak címében is szerepeltette a Havasalja tájnevet.

21 Névtudományi kutatásai során az alábbi helységeket és tanyás határrészeket tekintette havasaljinak: Bethlenfalva, Kadicsfalva, Szenttamás, Tibód, Ülke, Fancsal, Szentkirály, Üknyéd, Oroszhegy, Fenyéd, Máréfalva, Küküllőkeményfalva, Zetelaka, Zeteváralja, Ivó, Sikaszó, Küküllőmező, Varság, Kápolnásfalu, Szentegyházasfalu, Homoródfürdő. A felsorolásból látható, hogy a Havasalját déli irányban kiterjesztette a Hargita területébe eső Homoródfürdőre, Kápolnásfalura és Szentegyházasfalura. Nyelvjárási alapon Havasaljához sorolta a havasokban létrejött Varságot is. Sajnos északnyugati irányban megállt a Havasalja tájfogalom kiterjesztésével, így a felsorolásban nem olvashatjuk Szentlélek, Farkaslaka, Korond nevét. Tanulmányomnak nem feladata, hogy pontosan meghatározza az Udvarhely megyei Havasalja kiterjedését. Ennek ellenére valamiféle állásfoglalásom elkerülhetetlen. Úgy vélem, hogy a Hargita nyugati fennsíkján fekvő Szentegyházasfalutól kezdve a Hargita és a Görgényi-hegység közé ékelődő falvakon át Parajd tájáig húzódó falucsoport alkotja a Havasalja területét. Más szóval: a Zetelakától északra, északnyugatra fekvő Görgény-fennsík, valamint a Zetelakától délre, délkeletre eső Hargita-fennsík szétszórt hegyi tanyái, történelmi falvai és régi „hegy-alatti" települései képezik a Havasalja névvel jelölt néprajzi tájat. A Havasalja helységeinek lakossága jórészt római katolikus vallású. Csak a terület szélén fekvő Parajd, Alsósófalva és Felsősófalva, valamint a hajdan Varság környéki havasokat birtokló Kecsetkisfalud és Farczád népe református, illetve 18 PFH. 88., 93. 19 BALASSA József 1891. 102-104. és térképmelléklet. 20 Néhány jellegzetes képaláírása: „Udvarhelymegyei Havas-alji 9 gyermekes székely család", „Oszi szántáshoz és vetéshez induló székely kisgazda Havasalja vidékéről". Kár, hogy helységnevet nem írt a képek alá. ,A havasaljai katholikus székely" kifejezés azonban némiképp tájékoztat. Egy helyen, véletlenül helységnevet is alkalmazott: , Jobbmódú havasalji székely udvar, Máréfalva". (DORNER Béla 1910. 29., 203., 242.) 21 K. JÓZSEF Magda 1980., 1993.