Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
5. VARSÁG, MINT HEGYI SZÓRVÁNYTELEPÜLÉS
emberi telephelyek és a középületek megnevezéseinek gyűjteményébe. A 362 bejegyzés óriási többsége magánbirtoklású paraszti gazdasági telephelyre, vagyis állandóan lakott hegyi tanyára és időszakosan használt szállásra vonatkozott. Az emberi telephelyre vonatkozó kifejezések kigyűjtésével az volt a célom, hogy elkészítem az 1930. évi varsági tanyatulajdonosok névjegyzékét, amely a szerepeltetendő helyrajzi számok révén a kataszteri térkép tanyajelzéseivel is kapcsolatba hozható lesz. Más szóval: tanulmányomhoz mellékelek egy olyan jegyzéket, amelynek segítségével meg lehet állapítani, hogy az ugyancsak közölt térkép tanyái 1930-ban kinek a tulajdonában voltak. Sajnos, a forrásokban feszülő ellentmondások és következetlenségek miatt ez a tervem nem valósulhatott meg. Különösen a telekkönyv vetett föl sok megválaszolatlanul maradó kérdést. Többek között hosszas tanulmányozás után sem vált egyértelművé, hogy mi a különbség a ház, a házhely, a házudvar és az udvar bejegyzések tartalma között. Utalnak-e egyáltalán különbségre e kifejezések, vagy csak a telekkönyv készítőinek fegyelmezetlen és következetlen szóhasználata húzódik meg a nyelvi sokféleség mögött? Valószínűleg az utóbbi esettel állunk szemben. Nem állapítható meg szabály atekintetben sem, hogy a "ház" vagy a "házhely" birtokosa Oroszhegyen vagy Varságon lakott-e. Az aprólékos elemzés során bebizonyosodott, hogy a "házhely" bejegyzések többsége esetében a kataszteri térkép ugyanolyan tanyát jelöl, mint a "ház" megnevezésnél. Néhány telekkönyvi "házhely" említésnél viszont nincs tanyajel a térképlapokon. Komplikálja a helyzetet, hogy a kataszteri térképen olyan helyrajzi számú parcellákon is szerepel tanyajelzés, amely számon a telekkönyvben nincs telephelyre utaló bejegyzés. 437 Mindezekből következik, hogy a telekkönyv telephelyre utaló bejegyzéseinek lajstromát nem tekinthettem a tanyákra vonatkozó számszerű adatok forrásának. A számszerűségre törekvésről azonban nem akartam lemondani, ezért a térkép tanyára utaló jeleit számoltam össze. A katonai térképekkel ellentétben, a varsági kataszteri térkép nem épületeket, hanem telephelyeket jelöl. A térképészek egy-egy fekete téglalapot rajzoltak azokra a földparcellákra, ahol emberi telephelyet találtak, függetlenül attól, hogy az ábrázolt telephelyen hány építmény állt egymás mellett. Egy-egy fekete téglalap tehát magában foglalja a jelzett határbeli szálláshely épületeinek együttesét: a lakóházat, a csűrt, a sütőházat és a még esetleg létező egyéb gazdasági épületet. A térkép fekete téglalapjait számbavéve megállapíthattam, hogy Varság területén 1930-ban a térképészek 363 szétszórt emberi telephelyet tartottak érdemesnek a megörökítésre. Ez a szám nem tartalmazza a templom közelében lévő középületeket. A 363 telephely többségét 1930-ban már valószínűleg állandóan lakott tanyaként használták. Az állandóan lakott tanyák és az időszakosan használt magánbirtoklású paraszti szállások arányának megállapítására lehetőségként kínálkozott a telekkönyvben feltüntetett tulajdonosok oroszhegyi vagy varsági lakóhelyének figyelembe vétele. Az efféle számolgatás azonban több ok miatt sem vezetett volna A telekkönyv telephelyre utaló 362-es számának és a térkép 363-as tanyaszámának megközelítő azonossága véletlen egybeesés eredménye. A telekkönyvben nem szereplő, de a térképen látható tanyák számát pl. ellensúlyozza a 88l-es helyrajzi szám hét középülete, amelyek nem láthatók a térképen.
