Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
5. VARSÁG, MINT HEGYI SZÓRVÁNYTELEPÜLÉS
házakat, hanem állandóan Varságon lakó családfőket vett számba. Az állandóan lakott házak számára csak következtethetünk az összeírt családfők számából. Az 1910. évi országos összeírás 403-as száma viszont kifejezetten házakra vonatkozik. A 403-as szám valószínűleg magában foglalja azokat a háznak nevezhető kis épületeket is, amelyekben állandóan nem laktak, csak nyári szállásként vagy teleltető férfiak téli hajlékaként voltak használatban. Más szóval: az 1910. évi 403as szám a szétszórt paraszti telephelyek számát jelenti, amelyek közül az állandóan lakottakat és az időszakosan használtakat nehéz számokkal kifejezni. Feltételezhető, hogy állandóan lakott volt a telephelyek jóval több mint fele, és időszakosan használt szállásként létezett a telephelyek legalább egyharmada. Altalánosságban megállapítható, hogy a XIX. század első évtizedeiben kb. 400 szétszórt, magánbirtoklású, paraszti telephely létezett Varság területén. Közülük 1893-ban 205, 1926-ban 281 volt állandóan lakott. A varsági községházán található egy telekkönyv, amely a kultúrtájnak számító, "lakott-müveit" varsági földterület parcelláinak adatait tartalmazza. Román impérium alatt, diósgyőri papírra, a Magyar Királyi Állami Nyomdában nyomtatott magyar nyelvű formanyomtatvány lapjaira írták. Címe: "Varság község kataszteri telekkönyve az 1930. évi valósítás alapján". 435 Valószínűleg egy régi oroszhegyi telekkönyv alapján készült, úgy, hogy a parcellák a korábbi oroszhegyi nagy számok helyett 1 -tői kezdődően kisebb varsági számot kaptak. Az új telekkönyv készítésekor az adatokat bizonyára összevetették a valóságos helyzettel. Erre utalhat a címben a szokatlan "valósítás" kifejezés. A telekkönyvhöz tartozik egy négy lapból álló kataszteri térkép, amely ugyancsak a tanyákkal behálózott kulturtáj földparcelláira terjed ki. A rajzoló a térképlapok szélén jelezte a szomszédos helységeket, de nyilakkal mutatott feléjük, érzékeltetve, hogy határvonalaik tájékáig még nagy őserdők terültek el. A térképlapokra, sajnos, nem írtak dátumot, de joggal feltételezhető, hogy akkor készültek, amikor a telekkönyv, vagyis 1930-ban. A varsági kataszteri térkép készítői fóltehetőleg az oroszhegyi nagy határ régebbi térképegyütteséböl kiemelték azt a négy lapot, amely Varság tanyás területét ábrázolta. Ezeket a lapokat valószínűleg összevetették a valósággal. Rájuk vezették a legfontosabb változásokat. A parcellákra ráírták az új varsági helyrajzi számokat. A térképlapok címe alatt a határrészek neve után -tói -ig formában feltüntették a régi, oroszhegyi számokat is. 436 Az 1930. évi telekkönyv "Földadó alá nem eső terület" rovatából kigyűjtöttem azokat a megfogalmazásokat, amelyek valamiféle emberi telephelyet sejtettek. A fűrész és a fűrésztelep kifejezés 7-szer, a malom 1-szer, a ház 294-szer, a házhely 52szer, a házudvar 3-szor, az udvar 1-szer fordul elö. Hozzájuk társítható még a 881. helyrajzi számon nyilvántartott hét középület: községháza, erdőőri lak, papi lakás, jegyzői lakás, templom, iskola, tanítói lakás. Összesen 362 bejegyzést vettem föl az VAKI. 1930. évi telekkönyv és kataszteri térkép. - A címben szereplő szokatlan "valósítás" szó a legrészletesebb magyar értelmező szótárban sem fordul elő. Valószínűleg a helyszíni viszonyokkal, a valósággal való egybevetést jelent, A térképészek elsősorban a magántulajdonban lévő parcellákra koncentráltak, és kevesebb gondot fordítottak a közterületekre. Az utak az oroszhegyi kataszteri térkép készítési idejének megfelelő, XIX. század végi vonalat követik a jóval későbbi varsági térképen is. Ezzel magyarázható, hogy a varsági templomhoz fölvezető szerpentin ábrázolását hiába keressük, pedig 1911 óta létezett.
