Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA

foglalkozom vele. " Csupán az ún. jegyzői lak építésének szentelek néhány mondatot. A hajdani jegyzői lak épülete, amely hosszú ideig jegyzői hivatalként, vagyis a közigazgatás helyi hajlékaként is használatban volt, a XX. század végén is áll a templom és a plébánia között. Bár vendéglátó hellyé alakítva rendeltetése alaposan megváltozott, valószínűleg régi példák alapján a község vezetői változatlanul ennek az épületnek az ajtaja előtt állva mondják el a XX. század végén is hirdetéseiket a vasárnapi miséről kijövő varságiaknak. A sok vihart átélt öreg ház, varsági módra fából épült 1908-ban. Helyének kiválasztása nagy vitát gerjesztett a fiatal község és az egyház között. Az udvarhelyi főesperes először fölháborodott az ötleten, a jegyzői lak elhelyezését birtokháborításnak tartotta. Az 1908. május 20-án lezajlott varsági látogatása alkalmával azonban némiképp megenyhült. Végül a vitatkozó felek megállapodtak. Az egyház hozzájárult ahhoz, hogy a jegyzői lak a plébánia ház és a templom közé épüljön. A község viszont 2500 m

2 földet adott az egyháznak a "jegyzői csűr" mögött, a templom közelében. Az egyház birtokába kerülő csereföldet 1909. ápr. 4-én, virágvasárnapján egy jeles varsági bizottság közreműködésével mérte ki Parajdi Mózes földmérő.

428 A középületek felépítése elősegítette a tanyai centrum kialakulását a templom környékén. Ennek a folyamatnak a bemutatására a következő fejezetben visszatérek. Az önálló községi jelleg kihatott az un. infrastruktúra XX. századi fejlesztésére: a tanyavilág jelentős részének fokozatos villamosítására, a telefonhálózat kiépülésére, a havasi tanyaközpontot Udvarhellyel összekötő autóbuszjárat megszületésére. A Varság patak környékén kialakult havasi tanyavilág önálló községbe szervezése jelentősen megváltoztatta a tanyai lakosság kötődését anyaközségéhez, Oroszhegyhez. 1906 után a hivatali ügyeket már nem a távoli Oroszhegyen, hanem a varsági templom tájékán formálódó tanyai központban kellett intézni. Az oroszhegyi kötődés hivatalos szálai meglazultak, majd lassan elszakadtak. A családi szálak ezernyi ága-boga azonban tovább élt. Az emberi kapcsolatok elevenségében jobbára csak a XX. század közepén tükröződött a tanyák önálló községgé szerveződésének mérséklő hatása. A bemutatást nehezíti, hogy az épületek funkciója és a különböző közintézmények helye a XX. században többször változott. Jellemző a községháza példája. A község közigazgatási hivatala hosszú ideig a jegyzői lak néven emlegetett épületben működött. A XX. század közepén abba az épületbe költözött, amelyet 1942-ben magyar csendőrségnek építettek, és amelyet a XX. század végén postaként használnak. A "községi néptanács" innen 1983-ban költözött XX. század végi helyére, annak az épületnek egyik részébe, amelyet 1968 és 1971 között egészségháznak építettek. - (László Pál polgármester szíves közlése.) VAPI. Plébániai iratok. (1902-1909). 1908., 1909. - Amikor a varsági képviselő testület 1908. máj. 10-én határozatot hozott a jegyzői lak felépítéséről, szóbakerült, hogy idővel községházát is kell építeni. Tanulságos, hogy a korabeli jegyzőkönyv megfogalmazása szerint, a községházát majd oda kell építeni, ahol "jelenleg a magyar királyi csendőrség kuglipályája van".