Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA

jellegzetesen összefügg a tartozéktelepülésböl formálódó állandó település viszonyaival, illetve némely család ezzel együtt járó osztottságával. Az első varsági plébános, Németh Gellért Budapestről érkezett a hegyi tanyák világába. Előzőleg katolikus újságíró volt. Állítólag pihenni jött Varságra. Hivatalosan 1902. szept. 1-től 1904. szept. l-ig számított varsági plébánosnak, de 1902-ben csak október elején foglalta el állomáshelyét. A plébánia kertjét gyümölcsfákkal ültette be. Kezdeményezése követőkre talált a varsági nép körében is. Plébánosságának idejére esett a templomépítés, de a templom fölszentelését már nem várta meg. Visszament Budapestre. Helyét a csíki születésű Tódor Imre foglalta el.

395 Az 1890-es évek végén keletkezett varsági vonatkozású iratokban többször olvashatunk megyebíróról, sőt előfordul a polgár kifejezés is. így például a Bakó Antal tanító által szervezett 1898-1899. évi gyűlésekre György István megyebíró hívta össze a varsági lakosságot. Feltételezhetjük, hogy György István az oroszhegyi megye Varságon tevékenykedő almegyebírája volt. 1902. okt. 26-án megtartották Varságon "a varsági róm. kat. hitközség teljes gyűlését", ahol közfelkiáltással megválasztották a megyebírót és az egyháztanács tagjait. A gyűlés résztvevői egyetértettek abban, hogy Varságon a megyebírónak "a plébánia kiterjedése és fölöttébb széttagolt volta miatt, a kepe szedéssel sokat kell bajlódnia...", ezért a tisztség viselőjének évi 40 korona fizetést hagytak jóvá "a képe forrásból". A választók ifj. György Jánosnak juttatták a megyebíró címet és feladatkört. Az egyháztanács tagja lett: Fancsali György, Berkeczi G. Márton, Tamás Antal dobogós, Péter György, Bakó Antal, Berkeczi L. János, id. Tifán Pál, Tifán Ignácz, Tamás Ignácz, Tamás Márton, Tifán András felső, Vas Feri János. A gyulafehérvári püspöki hivatal 1902. dec. 3-án hagyta jóvá a megyebíró és az egyháztanács választásának eredményét.

396 A nagykútpatakai iskola területén élő tanyai lakosok szemében a fentebb bemutatott 1898. szept. 10-i megállapodás ellenére szálka maradt a templom és a paplak varságtisztási helykijelölése.

397 Lépten-nyomon kinyilvánították nemtetszésüket, és többször tanújelét adták ellenkezésüknek. 1902. február 8-án az hogy a gazdákat a gabonatermésük mértéke alapján osztályokba sorolták. Akinek nem termett gabonája, az pénzt, vagyis ospora-l adott. (VAPI. Plébániai iratok. (1910-1913). 1910) - A XX. század első felében kepefizetés tekintetében a varságiak általában öt osztályba voltak sorolva. Az egyháztanács időnként felülvizsgálta a kepelistát. Egyeseket más osztályba rakott át. VAPI. História Domus. VAPI. Egyháztanácsi jkv. 1902 - 1. - A megyebíró kifejezés Varságon egyre halványuló fénnyel bár, de a XX. század végén is él, annak ellenére, hogy a hivatalos egyházi szóhasználat évtizedek óta a jellegtelen gondnok kifejezés használatát szorgalmazza. - Az 1930-as években számadógondnok néven nemcsak megyebírói választottak Varságon, hanem a tízesek számára almegyebírókai is, akik segítettek a megyebírónak a fo?p<?hátralékok beszedésében. 1933-ban például Tifán Ignác megyebíró mellé Varságtisztásra Tifán Gergelyt, Forrásközére Tamás D. Mártont, Bagzosba Márton Ferencet, Sólyomköre Veress Ferencet választották meg almegyebírónak. (VAPI. Egyháztanácsi jegyzőkönyvek 1933. máj. 14.) - Amikor 1921. november 2-án a varsági plébánia szerződést kötött Vass Gáspár varsági asztalossal különböző templomi bútorok elkészítésére, a megrendelt bútorok között szerepelt egy háttámlával, imakönyvtartóval, térdeplővel ellátott megyeszéke, amelynek a helyét a szentélyben jelölték ki. (VAPI. Plébániai iratok. 1921.) Egy 1940. évi bútorfestési árajánlatban olvasható: "Pad a megyebíró részére". (VAPI. Plébániai iratok. 1940.) VAPI. Plébániai iratok. (1902-1909). 1902. évi csomó. 1898. szept. 10-i jegyzőkönyv.