Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA
1882. júl. 1-én levélben kérte az oroszhegyi plébánost, hogy vegye föl oroszhegyi harangozónak. Panaszkodott, hogy az erdőn nehezen telnek a napok. Leveléből kiderül, hogy nagykútpatakai tanítóskodása előtt is harangozóként működött Oroszhegyen. 1882/83-tól Orbán János tanított a nagykútpatakai iskolában. Mindezeket figyelembe véve, arra a kérdésre, hogy mióta működött iskola Varságon, válaszként az 1879-es évszámot ajánlom, mivel ekkor oktatott először hivatalos keretek között tanító havasi gyerekeket iskolának nevezett varsági épületben. 352 Az első két varsági iskola létrehozásában, működtetésében múlhatatlan érdemei voltak Laiber Antal oroszhegyi plébánosnak. A varsági iskolatörténetben és a korai varsági közéletben kiemelkedő szerepet játszott Bakó Antal tanító, aki valószínűleg 1891-től az 1910-es évek közepéig tanítóskodott az oroszhegyi havasokban. Élharcosa és ügyintézője volt a varsági hegyi tanyák egyházi és közigazgatási önállósodásának, az önálló varsági tanyaközség megteremtésének. Az ún. varsági vagy központi és nagykútpatakai iskola megszületése után néhány évtizeddel további két iskola jött létre a XX. században Varság község területén: a sólyomkői és a tisztási. Az állandó sólyomkői iskola megépülése előtt bérelt házban már folyt tanítás Sólyomkő területén. Néprajzi adatközlésből tudjuk, hogy 1910-1912 táján Dénes Mózes házában 353 működött iskola. Dénes Mózes, amíg bérbe adta a házát, egy szomszédos "oroszhegyi kicsi házban" húzódott meg. A sólyomkői iskola XX. század végén is iskolaként használt épülete 1969-ben épült. Az ezredfordulón is álló tisztási iskolaépület és tanítói lakás 1932-33-34-ben épült föl a varsági közbirtokosság anyagi támogatásával. Előzőleg már folyt tanítás Tisztás területén különböző magánházak bérelt helyiségeiben. 354 Az első két iskola természetesen a XX. században többször átépült, illetve faépületük kőépületre cserélődött. A XX. század végén is létező emeletes nagykútpatakai iskolaépület valószínűleg 1925-ben épült. A központi iskola emeletes főépülete 1980-ban készült el. A mellette lévő másik két iskolaépületet 1954-ben és 1962-ben építették. Az 1962-es építkezés előtt, 1960-ban bontották le a régi központi iskolát. 355 Laiber Antal oroszhegyi plébános 1884-ben arról tájékoztatta püspökét, hogy a plébániájához tartozó havasok egyik iskolájában 76, a másikban 56, a diafalvi iskolában 78, az oroszhegyi központi iskolában 314 gyereket kell tanítani a 6 tanítónak. 356 Mindebből azt a következtetést szűrhetjük le, hogy az oroszhegyi plébánia kötelékében élő 524 tanköteles gyermek közül 392, vagyis a gyerekek háromnegyede belterületi, 132 pedig, vagyis a tanulók egynegyede külterületi lakosnak számított. A varsági iskolatörténet első évtizedének adataival szembesítve felületesnek tűnnek a varsági História Domus utólag fogalmazott, elnagyolt sorai a varsági iskolai oktatás 1891. évi kezdetéről és a nagyérdemű Bakó Antal tanító első varsági tanítóként való szerepeltetéséről. (VAPI. História Domus). A Sólyomkő 19. sz. háztulajdonosa 1993. máj. l-jén néhai Dénes Mózes fia: Dénes Gábor. - A bérelt házban működött hajdani tanítókat Gaál tanító és Fábián tanító néven emlegetik. Tisztási adatközlők emlékezete szerint pl. folyt tanítás Szőcsné Berkeczi Ilona házának pincéjében. Az utóbbi adatokat László Pál varsági polgármesternek köszönöm. OPI. Plébániai iratok. 1884.
