Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA
havasok területén állandóan lakott hegyi szórványtelepülést hoztak létre. Mivel e folyamat során oroszhegyi gazdák szállásai változtak át hegyi tanyákká, más szóval: oroszhegyi tartozéktelepülések hálózata alakult át hegyi szórványtelepüléssé, nyilvánvaló, hogy Varság havashódító lakosai Oroszhegy népéből kerültek ki. A varságiakban a XX. század végén is elevenen él az oroszhegyi származás tudata. Ennek megnyilvánulásaival lépten-nyomon találkozhat a hegyi tanyák világában bolyongó néprajzkutató. Mindez azért kerül itt szóba, mert Hargita megye értelmiségi köreiben a varságiak eredetét illetően ezzel ellentétes, különös vélekedéseket lehet hallani. Egyesek tudni vélik, hogy a varsági hegyi tanyák népe a szélrózsa minden irányából érkezett nehéz sorsot nyújtó lakhelyére. Ezek a vélekedések valószínűleg azért kaptak szárnyra, mert a XX. század végi Varságon valóban élnek néhányan, akik nem tekinthetők oroszhegyi származásúaknak. Exponált, esetleg vezető személyiségek lévén, a kívülről jött felületes szemlélő velük találkozik először. Akad köztük közigazgatási hivatalnok, egészségügyi dolgozó, tanító, rendőr, erdőgazdasági alkalmazott, állatgyógyító "technikus" stb. Közülük többen gyökeret eresztettek Varságon és varságinak mondják magukat. De efféle beköltözések a világ minden falujában előfordultak, különösen a XX. század második felében! Miért éppen Varság lenne a kivétel? Családtörténeti beszélgetésekből tudjuk, hogy a XX. század első felében is kerültek elvétve nem oroszhegyi eredetű "idegenek" Varság területére. Tudunk pl. olyan erdészről, aki az 1920-as években Korondról került Varságra, ahol évtizedekig erdészkedett. Közben birtokot szerzett és tanyát épített magának. Gyerekei, unokái, dédunokái a varsági társadalom tagjai. Mesélnek egy farkaslaki szénégetőről, aki varsági munkája során, ugyancsak a két háború között beleszerelmesedett egy varsági "fehérnépbe," és "reá szállt," vagyis beházasodott a gazdaságába. Utódai öntudatos varságiak. Ezek a tanulságos példák azonban a nagy egészet, a népesedéstörténeti folyamat teljességét tekintve természetes kivételek. Nem befolyásolják a XIX-XX. századi népmozgásról tudatos kutatással kialakítható kép meghatározó jelentőségű, domináns irányát. Nem változtatnak, mert nem változtathatnak azon a népesedéstörténeti tényen, hogy a varsági hegyi tanyák római katolikus magyar népe oroszhegyi eredetű. KULTURÁLIS ÖNÁLLÓSODÁS - HAVASI ISKOLÁK Laiber Antal oroszhegyi plébános 1880. jan. 26-án kelt, fentebb már idézett levelében, amellett, hogy tájékoztatta püspökét a havasokban szétszórtan lakó híveiről, tudósított a havasi gyerekek iskolai tanításának helyzetéről is. Elsősorban amiatt bánkódott, hogy az éppen formálódóban lévő tanyai oktatás az előző plébános nemtörődömsége miatt máris nem felekezeti, hanem községi jelleget öltött. Fogadkozott, hogy mindent megtesz a tanítás katolikus szellemiségének biztosítása érdekében. 348 Helyzetelemző levelének egyik eléggé homályos mondatából arra gyanakodhatunk, hogy az első, hivatalosnak tekinthető iskola megnyitása előtt a Varsági havasokban tartózkodó oroszhegyiek közül néhányan az 1870-es évek OPI. Plébániai iratok. 1880.
