Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA

tanyák népességszáma a XX. század első évtizedében nagyobb mértékben növekedett, mint Oroszhegy falué. Mivel Varságnak, mint új tanyaközségnek 1910-ben semmiféle "belterülete" nem volt, a számbavett 1233 lakos tanyai lakosnak számított.

339 1910-ben Varság 1233 lakosából 1221 fő magyarnak és 1197 fő római katolikusnak vallotta magát. A két német, a 9 tót, az 1 rutén, illetve a 4 görögkatolikus, a 17 református, a 3 unitárius és a 12 zsidó jobbára a fakitermelő, fafeldolgozó, fakereskedő vállalkozások alkalmazottja lehetett. Néhány évvel Erdély és benne Varság román uralom alá kerülése után, 1927ben a varsági plébános lélekösszeírást készített híveiről. Az összeírást 1927. jún. 30án írta alá és küldte el feletteseinek Péter Imre plébános, de címe szerint a lajstrom az 1926-os állapotokat tükrözi. Tanulmányom függelékében közlöm a fölöttébb értékes összeírás legfontosabb adatait: a családfők neveit, foglalkozását, szűkebb lakóhelyét és családtagjainak számát. Eltekintek az állami adóra vonatkozó adatok közzétételétől.

340 Az eredeti összeírás összesítő adatai több számolási hibát takarnak. Ezeket a hibákat kijavítottam. Következésképp, a közölt összesítő adatok eltérnek az eredeti irat összesítő számadataitól. Az 1926. évi varsági lélekösszeírás ABC-be rendezve'

41 281 családfő nevét tartalmazza. Közülük 16 magányosan élt. A többi családfő 295 kisebb (1-6 éves) és 229 nagyobb (7-16 éves) gyermeket nevelt. A házastársak és a 16 évnél idősebb eltartottak 425 főt tettek ki. Az adatokat összesítve megállapítható, hogy 1926-ban a varsági plébánia területén 1230 római katolikus élt.

342 A varsági plébános a családfők, illetve házastársuk

343 foglakozásának jelölésére legtöbb esetben az összevont "napszámos-földműves" kifejezést használta. Tíz név után került a foglakozás rovatba más bejegyzés. Élt és dolgozott Varság társadalmában 6 iparos: 3 kovács, 2 cipész és 1 mészáros, valamint 2 boltos, 1 tanító és 1 kántor. '

9 Ezzel a ténnyel nehezen birkózott meg a statisztika. Az 1910-es népszámlálásnak ugyanis nagy érdeme, hogy egy táblázatban bemutatta a népesebb "külterületi lakotthelyeket". Ám a bemutatás során a statisztikusok szigorúan belterületben és külterületben gondolkoztak. Vagyis minden "külterületi lakotthelyet" valamelyik belterület tartozékának értelmezték. Ebbe a keretbe nem fértek bele a tanyaközségek, amelyeknek nem volt belterületük. Igazából nem fért bele az új Varság község sem. "Külterületi lakotthely"-ként a községházától távol eső Bagzost, Forrásközt, Sólyomkőt jelölték meg, mintha a többi tanyás terület valamiféle „anyaközség" lenne. (A Varságtelep kifejezéssel nehezen tudunk mit kezdeni, mert nem világos, mit értett alatta a közigazgatási szóhazsnálat.) Mindebből következik, hogy a feltüntetett külterületi lakotthelyek összenépessége messze elmarad az ugyanazon statisztikában közreadott varsági népességszámtól, holott a varsági lakosság egésze tanyai népességnek számított. Mindez a formálódó külterületi népességstatisztika buktatója és gyötrelme, ami más tanyaközségek esetében is tetten érhető. (NÉPSZ. 1912. 628.) 11 VAPI. Plébániai iratok. 1927. 1926. évi lélekösszeírás. 1 A nevek ABC sorrendje a 247. családfőig következetes. Onnan összevisszaságban következnek azok a nevek, amelyek valószínűleg kimaradtak az ABC-be rendezés során. 2 A valóságban legalább öttel több, vagyis 1235 fö élt Varságon. 5 családfő neve után ugyanis a plébános megjegyezte, hogy házastársa református, illetve unitárius. Ezek a házastársak nem szerepelnek az összesítésben, mivel a táblázat készítője a római katolikusokat vette számba. 3 Az előző jegyzetben említett protestáns házastársak közül három kapcsolatba hozható az ipari tevékenységgel.