Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

1. A TELEPÜLÉSNÉPRAJZI KÉP NÉHÁNY VONÁSA

egy településszervezési „elemi gondolatot" fedeztek föl, amelynek európai párhuzamai lassan-lassan kirajzolódnak.

6 A magyar tartozéktanyák, illetve az összhatárbeli megosztottság kutatói jórészt megálltak az Alföldet koszorúzó hegyek lábainál. Ha szót is ejtettek hegyi szórványtelepülésekről, azokat leginkább a magyarsággal együtt élő népek hagyományvilágába utalták. Természetesen ugyanezt tették a szálláshasználatban érdekelt népek, pl. a szlovákok kutatói.

7 Amikor magyar kutatók magyar hegyi szállásokról tudósítottak, legtöbbször nem kapcsolták össze, (nem állították párhuzamba) a bemutatott hegyi szállást a magyar alföldi tanyával.

8 Varsági településnéprajzi kutatásaim legfontosabb tanulságát abban a figyelemfelhívó megállapításban összegezhetem, hogy a jövendőben a gazdasági rendeltetésű településtartozékok világát ki kell terjesztenünk a korai alföldi tanyákról a hegyvidéki parasztgazdaságok „havasi" telephelyeire is. Más szóval: a megosztott település tágan értelmezett fogalmába nem csak az alföldi tanyás mezőváros, a szálláskertes alföldi és felföldi agrártelepülés, a majorkerteket birtokló dunántúli és felföldi polgárváros, hanem a hegyi irtáskaszálók szállásait tartósan használó erdélyi falu is beletartozik. A hegyi tanyák történetében hasonló folyamatok játszódtak le, mint az alföldi tanyafejlődésben. Használati módjuk állomásai, történeti útjuk tagoló stációi hasonlóak. A legtöbb hegyi tanyának volt tartozéktelepülés korszaka. A tartozéktelepülés jelleg lassú, több fokozaton áthaladó felszámolódásával formálódott ki a XX. század végén megfigyelhető szórványtelepülési arculat. Közbevetőleg szükséges megjegyeznem, hogy valószínűleg nem minden erdélyi hegyi tanyának volt tartozéktelepülés előképe. Ez is az alföldi tanyafejlődésre emlékeztető vonás. A hatalmas alföldi tanyavilágban ezrével vannak olyan tanyák, amelyeket tartozék jellegű múlt nélkül, farmtanyaként alapítottak és építettek. Ugyanez elmondható az erdélyi hegyi tanyák egy részéről is. Többek között Varságon is létezik sok olyan újabb tanya, amelyet már varsági, vagyis tanyai születésű gazda alapított, örökölt, vagy vett birtokán, eleve farmtanyaként. Másrészt Erdély legkülönbözőbb részein lezajlottak olyan XX. századi tanyásodási folyamatok, amelyeknek eredményeként azonnal állandóan lakott hegyi farmtanyák jöttek létre. Ezekben az esetekben valószínűleg tényleges kitelepedés, elsődleges szórványalakulás játszódott le.

9 A tartozék jellegű, illetve tartozék múltú hegyi tanyák esetében a szállás alapjának az irtott havasi kaszáló tekinthető, amelyen építményt, általában csűrt kellett létrehozni a kinttartózkodó emberek, a gyűjtött széna és a teleltetett állatok számára. 6 GYÖRFFY István 1910; 1942; 1943 - MÁRKUS István 1943 - HOFER Tamás 1980. 7 BEDNARIK, Rudolf 1967 - SVECOVÁ, Sofia 1975; 1991 - MÁRKUS, Michal 1976. 8 GYÖRFFY István 1937. - GUNDA Béla 1941. 241-245. - Utalt a lápos völgyi hegyi szállások és az alföldi tanyák fejlődésének hasonlóságára - GUNDA Béla 1956. 93. - MARKOS András 1958. Szabó István hangsúlyozta, hogy az alföldi tanyát meg kell különböztetni a hegyi szállástól. Intelme azzal függött össze, hogy a hegyi szállás kifejezésen sajnos nem a hegyvidéki parasztgazdaság havasi telephelyét, hanem a havasi pásztorkodás pásztorépítményét értette. (SZABÓ István 1960. 140.). 9 Vö: GYÖRFFY István 1942. 402. - (Magyarcséke) - KÓS Károly 1980. 452. - (Szék) - KÓS Károly 1972. 16. - (Kászonfeltíz) - KÓS Károly 1989. 65. - (Katona) - Ajánlatos lenne azonban e helységek vonatkozásában is tisztázni alapos agrártörténeti és településtörténeti kutatásokkal, hogy pontosan miként ment végbe a szórványtelepülés kialakulásának folyamata.