Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
3. A HAVASHASZNÁLAT MÚLTJA A NAGYKÜKÜLLŐ FORRÁSVIDÉKÉN
A korondi római katolikus plébánia sok pusztítást megért irattárában azok az iratok, amelyeknek számottevő agrártörténeti és agráretnográfiai forrásértéke van, jobbára a XIX. század elején kezdődnek. Mivel adományozások, vétel és csere révén az egyháznak is voltak földparcellái, a XIX. század elejétől viszonylag gyakran emlegették a Korond havasi határában, vagyis Pálpatakán, Fenyőkúton, Datkán, Tópatakán, Vadasmezőn, Kadácsmezőn lévő irtványokat, kaszálókat. 303 1868-ban Orbán Balázs szép leírását közölt a Korondi hegy szállásairól: "Szép e fennsík: gyönyörű bükkrengetegei között lévő irtványaival, ez irtványokon legelésző kolompos nyájaival, s azon sok regényes fekvésű pajtával, melyek körül munkás nép sürög forog, mert a korondiaknak mint marhatenyésztéssel foglalkozóknak szintén 304 két lakásuk van, téli házuk a faluban, szép üde nyaralójuk fenn a havasokon, s nyaranta a nép nagy része, főként a nők idejöket fenn töltik e havasi nyaralókon. A szabadságszerető székely kedveli ezen független, ezen költőileg szép életet....e fennsík nem unalmas, egykedvű; mindenütt kedves kis lakok vannak szétszór\>a, hová egy-egy piros pozsgás havasi nympha vendégszeretőleg hívogatja az utast, mert hát az emberek, főként a nők, itt is kíváncsiak az alanti világról hírt hallani, s ha betértél e szélcsapkodta, vihartánczoltatta szerény lakokba, ott mindenütt székely szívességgel...találkozol; felraknak elődbe friss tejet, vajat, a havasok ízletes gyümölcseit a málnát, epret és áfonyát..." 305 Orbán Balázs leírása kiválóan megörökítette a Korondi hegy szállásainak tartozéktelepülés jellegét, vagyis azt az állapotot, amikor a hegyi szállás a télen lakott falusi ház havasi párjaként a nyári tartózkodás helyének számított. A következő két évtizedben Korond határában is akadt példa arra, hogy a későbbi pálpatakai és fenyőkúti tanyalakók előhírnökeként, néhányan állandóan kiköltöztek a havasokba. 15 évvel Orbán Balázs leírásának megjelenése után, 1883. okt. 8-án a korondi iskolaszék vizsgálatot folytatott arról, hogy ki miért nem járatja iskolába a gyerekét. A lajstromban akad néhány olyan név, amelynek viselője kapcsolatban volt ugyan a szállásokkal, de tartós iskolai mulasztása nem az állandó tanyán lakással függött össze. Ilyen gyerek volt Balázs Ferencné Antal fia, akiről megjegyezték, hogy a "havason szolgál, azért karácsonyig felmentetik". Hasonlóképpen felmentették Fábián Zsiga Lajos leányát "a havasról haza költözésig". Ok valószínűleg olyan családban éltek, illetve olyan családnál szolgáltak, amelyik későőszig, esetleg karácsony tájáig megnyújtotta a nyári havason tartózkodást. Ugyanilyen elbírálásban részesültek Gere Mózes községi sertéspásztor gyermekei, akik karácsonyig kaptak fölmentést, mert segíteniök kell apjuknak a sertések legeltetésében. Négy esetben azonban, állandó havason lakás miatt, határidő nélküli felmentést kellett adni az iskolalátogatási kötelezettség alól: az elszegényedett Máté KOPI. 1831. évi visitatio jegyzőkönyve, valamint a hozzá másolt 1811. és 1820. évi kontraktusok - A dokumentumok és az említések különösen az 1850-es években szaporodtak meg. (KOPI. Rendeletek protokollumai). (Erősen szakadt, rongálódott példányok 1783-tól). - Sajnos, a korondi plébános pálpataki, vagyis havasi kaszálóján álló "ház"-ra és csűrre csak 1883-ból került elő írott adat. A "kettős pajtájú" csűrről megjegyezték, hogy omlófélben van, következésképp fölöttébb régi épületnek számított. (KOPI. Plébániai iratok. IV. köteg. 1881-1883. 237.) Néhány lappal előbb ismertette az oroszhegyiek havasi szállásait. Arra utal a "szintén" kifejezés. ORBÁN Balázs 1868-1673. I. 131. - Orbán Balázs személyes tapasztalatokat gyűjtött a korondi szállásokon, útban Tartód vára felé.
