H. Tóth Elvira - Horváth Attila: Kunbábony (Kecskemét, 1992)

VIII. Literaturnachweis

LÁSZLÓ 1977

LÁSZLÓ-RÁCZ 1977

LÁSZLÓ 1978

LESKOW, 1985 LIPP 1884 LIPPERT 1969

LITWINSKI 1986

DAPUSCHKIN 1958 LOBODA 1976

LOVAS 1929

LWOWA-SEMENOV 1985

MACULEVITSCH 1927

MACULEVITSCH 1928 MADARAS 1981

MADARAS 1985

MADARAS 1990

MÁKKÁ Y 1961

MAROSI-FETTICH 1936

MARSCHAK 1986

MARSCHAK-SKALON 1972 MARTIN, 1984

MÁRTON 1904

MASITOV 1990 MAVRODINOV 1936

MENCARELLI 1902

MENCHIN 1987 MENGHIN-SPRINGER- WAMERS 1987 MESTERHÁZY 1987

MIKOW 1934 MINCEV 1982 MINAJEVA 1929

MITSCHA-MÄRHEIM 1949

LÁSZLÓ, GY.: Kovrat kagán fiainak történetéhez. Megjegyzések a kettős honfoglalás forrásainak értelmezéséhez. (Zur Geschichte der Söhne des Khagans Kovrat. Anmerkungen zur Interpretation der Quelle hinsichtlich der zweifachen Landnahme.) Magyar őstörténeti tanulmányok. Budapest, 225-230.

LÁSZLÓ, GY.-RÁCZ, L: A nagyszentmiklósi kincs. (Der Schatz von Nagyszentmiklós.) Budapest.

LÁSZLÓ, GY.: A népvándorlás kori övékről. Über Gürtel der Völkerwanderungszeit. Ethnographia 99. 185-195.

LESKOW, A. M.: Sokrovisca kurganov Adyrei. Moskva.

LIPP, V.: A keszthelyi sírmezők. (Die Gräberfelder von Keszthely.) Budapest.

LIPPERT, A.: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Zwölfaxing in Niederösterreich. Horn- Wien.

LITWINSKI: Antike und frühmittelalterliche Grabhügel im westlichen Fergana-Becken, Tadzschikistan. AVA. Materialen V. 16. München.

LJAPUSCHKIN, I. I.: Pamjatniki saltovomajackoj kultury. MIA. 62. 85-150.

LOBODA, I. I.: Novye rannesrednevekovye mogilniki v jugo-zapodnom Krymu. SA 1976

LOVAS, E.: A bágyog-gyürhegyi népvándorlás-kori temető. (Eine Grabsätte aus der Völkerwanderungszeit bei Bágyog.) ArchÉrt 248-258.

LWOWA, Z. A.-SEMENOV, A. I.: K proverke osnovanii rekonstrukcii perescepinskogo meca. ArchSborn 26. Leningrad.

MACULEVITSCH, L. A.: Bolsaja prjazka perescepinskogo klada i psevdoprjazki, Sem- Kond. 1. 127-140.

MACULEVITSCH, M.: Die byzantinische Antike. Berlin.

MADARAS, L.: A Szeged-Fehértó A és B temetők anyagának összehasonlító vizsgálata. Vergleichende Untersuchung der Gräberfelder Szeged-Fehértó A und B. SzMMÉ 35-64. MADARAS, L.: Előzetes jelentés a jászapáti Nagyállás úti avar temető feltárásáról. Az avar kori csontveretes tegezek társadalomtörténeti jelentősége. (Vorläufiger Bericht über die Freilegung des awarischen Gräberfeldes von Jászapáti-Nagyszállás út. Die Bedeutung der awarenzeitlichen Köcher mit Knochenbeschlag.) In Druck.

MADARAS L.: A jászapáti Nagyszállás úti avar temető - újabb adatok az avar kori csontlemez tegez történetéhez. Vorhergehender Bericht über die Freilegung des awarenzeitlichen Gräberfeldes von Jászapáti-Nagyszállás út. SzMMÉ 167-206. MAKKAY, J.: A tépei avar fejedelmi lelet előkerülésének körülményei. (Die Umstände der Entdeckung des Fürstenfundes von Tépe.) ArchÉrt 1961, 278-279.

MAROSI, A.-FETTICH, N.: Dunapentelei avar sírleletek. Trouvailles avares á Dunapen- tele. ArchHung. XVIII. Budapest.

MARSCHAK, B.: Silberschätze des Orients, Metallkunst des 3.-13. Jahrhunderts und ihre Kontinuität. Leipzig.

MARSCHAK, B.-SKALON, K. M.: Perecepinskij kiad. Leningrad.

MARTIN, M.: Der spätrömische Silberschatz von Kaiseraugust. (Besteck und Geräte) Red: CAHN. H. A. - KAUFMANN-HEINMANN. Derendingen. 56-132.

MÁRTON, L.: Új leletek az abonyi régibb középkori sírmezőből. (Neuere Funde des frühmittelalterlichen Gräberfeldes Abony.) ArchÉrt XXIV. 303-318.

MASITOV, N. A.: Kompleksy s monetami VIII. v. iz birskogo mogilnika. SA. 1. 261-266. MAVRODINOV, N.: L' industrie d'art des protobulgares „Madara". Trouvailles et recherches II. Sophia.

MENGARELLI, G.: La Necropoli barbarica di Castel Trosino presso Askoli Picena. Mon.Ant. dei Lincei. 12.

MENGHIN, W.: Die Langobarden, Archäologie und Geschichte. Stuttgart.

MENGHIN, W. SPRINGER, T.-WAMERS, E.: Germanen, Hunnen und Awaren, Schätze Nürnberg.

MESTERHÁZY, K.: Korai avar részleges lovastemetkezések Ártándról és Biharkeresztes- ről. Frühawarische partielle Pferdebestattungen aus Ártánd und Biharkeresztes. Fol- Arch XXXVIII. 219-243.

MIKOW, V.: Posledni mogilni nahodki. Madara I. Sofia MINCEV, A.: Amphores IV—VI. s. Isv. Varna Vili.

MINAJEVA, T. M.: Zwei Kurgane aus der Völkerwanderzungzeit bei der Station Sipovo. ESA. IV. 1929. 194-209.

MITSCHA-MÄRHEIM, H.: Ein Reitergrab des 9. Jahrhunderts aus Drasenhofen NÖ. AAu. II. 85.

233