Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
II. Múzeumi műtárgyak - Székelyné Kőrösi Ilona: Három fényképalbum – A kecskeméti Szabó-testvérek felvételei az 1930-as–1940-es évekből
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében letekre való bevonulások eseményeit mutatja be. Tájképek, városképek, katona vonat, tábori istentisztelet, vonuló gyalogosok és lovasok a leggyakoribb témák. Megörökítették a kiselejtezett mozdony körül vidámkodó bajtársakat és a helybelieket is. A helyi lakosságra, szokásaikra, életkörülményeikre Szabó Pál különösen figyelt - még a Don-kanyari vidékeken is - és írásban is megörökítette. Az ukrán és orosz gyerekekről pl. följegyezte, hogy azok mindig kéregetnek. A visszacsatolt területeken virággal fogadták a bevonulókat, a tisztek feldíszített hintókon jártak körbe, a családok megvendégelték őket, a több felvételen is látható szép nagyváradi lányok is az egyik vendéglátó család tagjai. A katonák tisztálkodása gyakran zajlott úgy, mint az egyik képen látható: mosakodás a folyóban. Később, orosz földön is előfordult, persze csak jó idő esetén. „A negyven napos menet alatt sok minden megtörtént. Legtöbbször patakok mellett meneteltünk és pihenő után ott tudtunk mosakodni, fürödni. ... Az egyik 20-30 méter széles patakban amint mosdottunk, meghűlve láttuk, hogy a túlsó parton orosz nők, asszonyok fürödtek anyaszűz meztelenül. Oda se mertünk nézni, nekünk annyira idegen volt a látvány. Őnáluk meg megszokott volt, hogy a patakban fürödtek meztelenül.”3 Az album több fotót tartalmaz az 1941-es bácskai bevonulásról is. Szabó Pál 1941 márciusában újabb mozgósításba került bele. Tompánál várták a parancsot a bácskai bevonulásra, majd Újvidéken, Temerinben, Zentán időztek és a szöveges visszaemlékezés szerint szívélyes fogadtatásban volt részük. A németek által felrobbantott zentai híd és a sérült épületek fotói mellett szívderítőbb képeket is tartalmaz az album: Isten hozott Honvéd sereg feliratú virágos díszkapukról, körmenetekről. A pacséri lövöldözésben elhunyt bajtárs koporsóját és a katonai tiszteletadást több felvételen láthatjuk. Dupla album 2.: Doni album 1942-43 A dupla album másik része 1942/43 történelmi eseményeit és személyes emlékeit őrzi, címe: IRÁNY A DON 1942. június 22. 7. honvéd gyalogezred Szabó Pál tart. főhadnagy és Szabó István főhadnagy felvételei.4 1942/43 telén a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája zajlott távol az országtól, a Szovjetunió területén. A Don menti tájat - ahol több mint 200 kilométeres ffontszakasz őrzése volt a magyar honvédek feladata - Don-kanyar, doni front, doni pokol néven őrizte meg a történelmi emlékezet. 1942/43 telén itt semmisült meg a második magyar hadsereg nagy része. A leghevesebb szovjet katonai támadások 1943. január 12-én a magyar-német védelmi vonal leggyengébb pontjára, Uryw környékére összpontosultak. A „pergőtűz” után az első vonalban maradt túlélők még visszaverték a támadást, de január 14-én az ellenség végérvényesen kettészakította a magyarok egységeit és azok háta mögé kerültek. A második magyar hadsereg egységeiben ott voltak a kecskemétiek is. Az orosz harctérre induló Magyar Királyi Zrínyi Miklós 7. Honvéd Gyalogezred katonái számára 1942 májusában egyhónapos harcászati gyakorlatot szerveztek Orgo3 Szabó Pál visszaemlékezése: Életutam 1909-2001. Gépelt kézirat. Kecskemét, 2001. 25. old. Új szerzemény a Katona József Múzeum történeti gyűjteményében. 4 Katona József Múzeum Történeti Gyűjteménye/Fotó 2007. 1. 183. lelt. sz. 348 db fényképpel. 85
