Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
I. Muzeológusok, gyűjtők, adatközlők - Mészáros Ágnes: Lóránd Nándor munkássága
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében A gyógyszerészeti Régiségek Gyűjteményét a Gyógyszerészet 12. évfolyamában is bemutatta.3 A Patikamúzeum később Katona Zsigmond régi Szentlélek Gyógyszertárának irodahelyiségében kapott otthont 1974-től 1981-ig a Batthyányi utca 7. szám alatt. A Szentlélek Gyógyszertár történetét feldolgozta és megjelentette a Bács-Kiskun megye múltjából 1. kötetében.4 írásában ismertette a patika történetét az alapításától, 1847-től kezdődően az 1970-es évekig. Battlay János, Handtel Károly, id. Katona Zsigmond, ifj. Katona Zsigmond, Katona Margit voltak a patika tulajdonosai az államosításig. A Gyógyszertár 95 évig a Katona család tulajdonába volt. 1973-ban védetté nyilvánított gótikus-eklektikus stílusú bútora ma a Phoenix Pharma raktárában állva várja méltó elhelyezését. Állandó kiállítása mellett kamarakiállításokat is rendezett különböző rendezvényekhez kapcsolódóan (Rozsnyai Mátyás emlékversenyek alkalmával, a megyei Orvos- és Gyógyszerésznapok idején, patikák kirakatában). A múzeumi munka mellett Lóránd Nándor rengeteg népszerűsítő előadást tartott, számos tudományos dolgozatot írt, és több tucat cikket publikált a gyógyszerészet és orvostörténet különböző témaköreiből, a megye híres gyógyszerészeiről, a gyógyszerészszakma és az egészségügy történeti vonatkozásairól a Bács-Kiskun Megyei Kórház Évkönyvében, a Gyógyszerészet, a Gyógyszerésztörténeti Diárium, az Orvostörténeti Közlemények, valamint napilapok hasábjain. A Gyógyszerészet és a gyógyszertárak kialakulása Kecskeméten című írásában5 megemlékezett Kecskemét jelesebb gyógyszerészeiről és ismertette a város első öt patikájának történetét. Levéltári források felhasználásával nyomára bukkant egy 1731-es iratnak, mely szerint Matolchi Pál gyógyszerészsegéd kérvényt nyújtott be a város tanácsához, melyben külföldi tanulmányútjához kért anyagi támogatást. A Bács-Kiskun megyei Kórház következő évkönyvében: Ismerjük meg megyénkben a gyógyítás kialakulásának történetét címmel írt tanulmányt.6 írása első részében bemutatta gyűjteményét, majd Kecskemét első orvosaira vonatkozó levéltári kutatásairól adott számot. Kikutatta, hogy 1789-ben Tarczali Sámuelt kinevezték a város borbélyának, Herpai Gábort 1788-ban a város orvosának. Őt Zay Sámuel követte tisztében. írását az 1831-es kolerajárvány idején hozott orvosi utasítások bemutatásával zárta. A Kórház 1972-73-as évkönyvében Kalocsa, Bácsalmás, Kiskunfélegyháza, Kunszentmiklós, Kiskunmajsa patikáinak történetét publikálta. Értékes történeti adatot találhatunk ebben: a bácsalmási patika bútorát államosításkor Tataházára költöztették.7 1970-ben a Gyógyszerészet hasábjain megjelent Emlékezés Fördős Lajos gyógyszerészre című írása8. Ebből azt tudjuk meg, hogy a jeles kecskeméti gyógyszerész az 1940-es években feltalált egy inzulin pótlására alkalmas készítményt, 3 LÓRÁND Nándor 1968.430. Ismertette a jelentősebb tárgyakat: táramérleg 1853-ból, fa mozsár 1887- ből, öntöttvas mozsár, márványmozsár, pasztillaformázók, tablettázók, kúpöntőformák. 4 LÓRÁND Nándor 1975. 169-186. 5 LÓRÁND Nándor 1969. 193-213. 6 LÓRÁND Nándor 1970-1971. 383^100. 7 LÓRÁND Nándor 1972-73. 123. 8 LÓRÁND Nándor 1970. 295-296. 71
