Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
I. Muzeológusok, gyűjtők, adatközlők - Kovács Zita: A kortárs lehetősége és felelőssége – Miskolczy Ferenc a bajai múzeumalapító, gyűjteménygyarapító festő
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében gondolatait: „Miskolczy Ferenc ... spanyolországi tájképei lebilincselően érdekesek. Vad kékségű égbe hasítanak bele a szinte forró, olvadt aranyat szuggeráló sárga házak, a piros tornyok, a déli architektúra vakmerő alkotásai ... Miskolczy Ferenc lélekkel, érett festői készséggel és átérzéssel tolmácsolja Hispánia regényes szépségeit.” 19 A Cézanne festészetében gyökerező konstruktív, szerkesztő szemlélet, oldott, szabad formálás, könnyed, fauve-os dekorativitás jellemzi ennek a korszaknak a müveit. A téma mellett ugyanolyan fontos hangsúlyt kapott a par excellence festői- ség, a patetikus hang és a szemet gyönyörködtető artisztikum. Egységbe fogott, szinte homogén szerkezetű képein, sokszor a színek veszik át az uralkodó szerepet. A tompított, mély tónusú barnák, vörösek, rózsaszínek, lilák, zöldek és kékek tudatosan szerkesztve, mégis látszólagos esetlegességgel képezik le foltok ritmikus együttesévé egyszerűsítve a látvány elemeit. Utolsó tanulmányútja Rómába vezetett, ahol Baja város ösztöndíjával egy évet töltött a római Collegium Hungaricumban 1929-ben. Ösztöndíja nem kötötte Rómához: Palermotól Nápolyig, Firenzétől Milánóig bejárta Itáliát, ahol elsősorban nem a „római iskolás” tendenciákat,20 hanem az európai falfestészet technikáit, a freskó és secco festést tanulmányozta. A római időszak alatt ismerkedett meg Pátzay Pállal és Aba Novák Vilmossal, akikhez később is szoros, baráti szálak fűzték.21 A Rómában festett Madonna c. alkotásával 1930-ban elnyerte Budapest Székesfőváros Nagydíját.22 A római tanulmányok végső konklúzióját számtalan -az életmű kevésbé értékes részét képező- szakrális táblakép és két templom freskóképei őrzik: a bajai kis- csávolyi Szent Szív plébániatemplom és a karádi katolikus templom.23 Európai tanulmányai, művészi útkeresése 1930-ban lezárult.24 Szülei újbóli kérésére 1931-től Baján keresett munkát. A harmincas évek gazdasági válságával küzdő bácskai kisvárosban azonban a festészetből nem lehetett megélni. A mindennapi kenyér keresetének kényszere megállította művészi lendületét. Egzisztenciáját, 1935-től tanárként25 rajz-, később fizikaoktatással teremtette meg.26 Alkalmi (húsvéti, karácsonyi, stb.) vásárokra rézkarcokat, gipsz-plaketteket, grafikai lapokat készített, azok eladásából pótolta jövedelmét. Ezzel párhuzamosan - fizetség nélkül — munkát vállalt Baja város számos fontos közéleti, közművelődési területén: 1932— 19 Napkelet, IV. évf. 1926. február. 20 Az „izmus” kategória leváltására született iskola a két világháború között (alapítója Gerevich Tibor, Ghenton Iszván), mert a „polgári” realizmus, impresszionizmus, expresszionizmus, szecesszionizmus, kubizmus, faturizmus a trianoni Magyarországon sokat veszített vonzerejükből. 21 Pátzay Pál (1896-1979) szobrász, Aba Novák Vilmos (1894—1941) festőművész. Nekik köszönhetően Miskolczy a későbbi múzeumalapító tevékenység során kapcsolatokhoz és műalkotásokhoz segíti a bajai képtárat. 22 Miskolczy Ferenc: Madonna, 1930, vászon, olaj, 80x100 cm; Miskolczy Ferenc kiállítási katalógusa, 1986, Baja. 23 A karádi templom freskói 1931-ben, a bajai freskók 1932-ben készültek. 24 A későbbi évek lázas útkeresése, az 50-es, 60-as, 70-es-80-as évek „izmusai” sajnos kivétel nélkül zsákutcába vitték a festőt. Az egyetlen kivételt az 1950-1980 között készített akvarellek jelentik. 25 1935-től a bajai iparos tanonciskola tanára, 1937-1984-ig a Türr István Múzeum képtárának felügyelője, 1952-től a bajai Állami Tanítóképző tanára. 1960-ban nyugdíjazták. 26 1936-ban rajztanári oklevelet szerzett, 1952-ben fizika szaktantárgyból kollokvált Pécsett. 61
